Rendhagyótömegoszlatás

Hogyan lehetne elérni, hogy a turistákat ne ellenségként kezeljék az idegenforgalmi célpontok lakosai, a látogatók pedig nagyobb felelősségtudattal érkezzenek a helyszínekre, ahol akár az általuk elhasznált erőforrások regenerálásához is hozzájárulhatnának? Erre fókuszál a „helyreállító” vagy „hozzájáruló” turizmus, aminek képviselői és kutatói rájöttek, hogy az utazók jó része jobban érzi magát, ha bevonódhat a meglátogatott közösség életébe, illetve szívesen tenne/áldozna valamit azért, hogy az adott célpont megőrizhesse eredeti vonzerejét. Erre példa Koppenhága, ahol a CopenPay program keretében immár kéttucatnyi helyszínen kapnak a turisták valamilyen kedvezményt, ha cserébe ők is tesznek valamit az adott helyért vagy a városért. Például meghívják őket egy kávéra, ha tömegközlekedéssel vagy gyalog érkeznek a múzeumba, ingyen megebédelhetnek, ha kertészkednek egy-két órát a biokertészetben, elvihetnek egy körre egy kajakot az öbölben, ha besegítenek a kikötő vizének megtisztításába. Akinek nincs ennyi ideje vagy elszántsága, attól – az idegenforgalmin túl – helyi adók és hozzájárulások formájában kérhetnek támogatást a település vagy környék rehabilitálásához. Kutatások szerint az utazók harmada – a lelkiismerete megnyugtatásául – szívesen részt venne valamilyen helyi önkéntes tevékenységben, a kétharmaduk pedig örömest támogatna anyagilag olyan kezdeményezéseket, amelyekről egyértelműen tudható, hogy milyen (nemes) célra fordítják.