A kormány kocsmatámogatással, templomfelújítással és bankautomatákkal indult kampányba a kistelepülésekért. A stratégia szavazatokat hozhat, de ha a vidékfejlesztés a cél, akkor szépségtapasznak is kevés. Községek sokaságában tettük fel a kérdést: mire lenne tényleg szükségük?
Installáció egy szabolcsi törpefaluban. Ígéretekkel tele a padlás
Túry Gergely
Falusicsok,dekinek?
Azoknak a falvaknak az életében, amelyekben van még iskola, központi szerepet játszanak a tanárok, akik szinte mindent látnak, mindenkit ismernek. Két kistelepülési pedagógus is hasonlóképpen szedte listába a falvak legégetőbb gondjait: jobb egészségügyi ellátásra, több munkalehetőségre, az iskolai, óvodai étkeztetés javítására, közutak, járdák építésére meg a tömegközlekedés fejlesztésére lenne szükség.
A berettyóújfalui régióban évtizedek óta dolgozik a gyermekszegénység felszámolásáért az Igazgyöngy Alapítvány, amelynek alapítója, szakmai vezetője, L. Ritók Nóra így összegezte, szerinte mik a legaggasztóbb gondok a hátrányos helyzetű térségben:
¬ Infláció, magas élelmiszerárak.
¬ Az egészségügyi szolgáltatások elérése, a gyógyszerkiváltás.
¬ A nehézkes közlekedés, az elzártság.
¬ A helybeli munkalehetőség hiánya. Jellemzően építkezésekre tudnak menni az ott élők, de főként messzire, és általában feketén foglalkoztatják őket.
¬ A lakhatási szegénység enyhítésére, a házak állapotának javítására nincs lehetőség. Ahol nincs bevezetve a víz, ott nem is lesz, ahol (már) nincs áram, ott nem tudják visszaköttetni. A falusi csok feltételeinek, amely támogatást felújításra lehetne fordítani, több helyen (például Toldon) egyetlen ház és család sem felel meg.
¬ A szegregált oktatás.
Holapénz,miértnincsbeleszólásunkazelköltésébe?
Gémesi György. Lettek volna ötletei
Fazekas István
A szolidaritási járulékként beszedett 360 milliárd forintból csöpögtetnek most vissza felesleges dolgokra, amik nem revitalizálják a falut – állítja Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
¬ Kocsma, templom, ATM: ezt ígéri a kormány a falvaknak. Tényleg erre van szüksége a magyar falunak?
Sok mindenre szüksége van a falunak, de ez a program nem a magyar vidék fejlesztéséről, támogatásáról, az elvándorlás megakadályozásáról, a revitalizációról szól, hanem a szavazatok begyűjtéséről. A magyar vidéknek szóló őszinte kormányzati üzenet az volt, amikor 1700 postahivatalt bezártak, elvágva ezzel fontos kapcsolódási szálakat. Ha segíteni akar a kormány a vidéken, akkor ezeket a postahivatalokat kellene újra kinyitni. A postán készpénzfelvételre és -feladásra is lehetőség van. Egy 50 fős faluban felesleges ATM-et üzemeltetni. Sőt a postahivatalokban lehet tartós élelmiszereket is árusítani.
¬ A postát is megoldják mobil postával.
Annak sem olcsó a fenntartása, oda is kell humán erőforrás. 38 milliárd forint van idén a faluprogramra, tavaly 50 milliárd volt. Miközben 360 milliárdot fizetnek be a nagyobb, gazdagabb települések a szolidaritási hozzájárulás keretében. Hol a többi pénz? És miért nincs beleszólásunk ennek a pénznek az elköltésébe?
¬ Tudom, hogy rosszul hangzik a kocsmaprogram, de talán elfogadhatjuk, hogy a kocsma nemcsak a lerészegedés helyszíne, hanem közösségi tér, találkozási pont is, mint a városban a kávéházak, éttermek.
Szerintem a templomban sokkal inkább lehet közösségi életet élni, mint a kocsmában. Ha már – nagyon helyesen – felújítjuk ezeket az épületeket. Számos külföldi példa van arra, hogy a templomba viszik a hagyományőrző, kulturális, közösségteremtő tevékenységeket. Megfér ez a szakrális funkcióval.
¬ Mire van szüksége leginkább a magyar falunak?
Például jó buszközlekedésre, hogy a falun élő ember eljusson a városba, ahol hozzájuthat magasabb szintű szolgáltatásokhoz. Az időseknek az önkormányzatok meg tudják szervezni a bevásárlást, az orvoshoz jutást, a melegétel-ellátást. Fontos lenne a fiatalok letelepedését segíteni. Ha megkérdezték volna a Magyar Önkormányzatok Szövetségét, lehet, hogy jobb ötleteket adtunk volna, mint a kocsma.
¬ Milyen állapotban vannak a kisközségek?
Nincsenek rossz állapotban, ugyanis van a falvaknak önfenntartó erejük, nem hagyják el magukat, de valós segítségre van szükségük, nem kampányízű ígéretekre.
¬ Most viszont már megvédhetik magukat a települések a beköltözőktől. A kormányzati kommunikáció szerint legalábbis azoknak az önkormányzatoknak akarnak segíteni, amelyeket elsöpörhet a beköltözési hullám. Erről mit gondol?
Kétségtelen, hogy az agglomerációban komoly probléma a túlnépesedés, amit nem tud követni a helyi infrastruktúra. De a törvényjavaslaton még dolgozni kell, hiszen garanciák kellenek arra, hogy ne akadályozza az állampolgárok szabad mozgását, ne legyen diszkriminatív.¬Hamvay Péter
