Tisza-szívvelbetörők

„Uniót, de Ukrajna nélkül!” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a március 15-ei ünnepi beszédében, ami annyiban meglepetést keltett, hogy csak április elején kezdték nyomtatni a háborúban álló ország EU-tagságáról szervezett úgynevezett nemzeti konzultáció szavazólapjait. Vagyis a kormány valójában már döntött az emberek feje felett, mielőtt elindították volna a véleménynyilvánító szavazást azért, hogy – miként a Fidesz alelnöke, Kubatov Gábor fogalmazott – „ne dönthessenek Brüsszelben a fejünk felett”. Mindez azt jelenti, Ukrajna ügyében sem tesz más a kormányt, mint már annyiszor a – gyakorta valótlanságokba, féligazságokba csomagolt kérdésekre épülő – nemzeti konzultációk történetében: előre meghatározott politikai céljaihoz utólag igyekszik támogatói bázist szerezni.

Ukrajna uniós tagsága a Tisza „konzultációja”, a Nemzet Hangja nevű szavazáson is előkerült, ám a párt – legalábbis a mostani ígéretek szerint – másként használja majd a vasárnapi határidőig beérkezett válaszokat. A NER-ben megszokottakkal szemben nincs előre eldöntött, az emberekre testált pártálláspont. Magyar Péterék szavazásán a 12 utáni pluszkérdés úgy hangzott: „Támogatja ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?” Erre a válaszolók 58,2 százaléka felelt igennel. Ezt Magyar Péter, megosztottságként értelmezve, azzal igyekezett feloldani, hogy bejelentette: a leendő Tisza-kormány ügydöntő népszavazást ír ki az ügyben. Ukrajna sorsa ingoványos terep a Tisza számára, így a kérdés eldöntésének elodázásával, kiszervezésével a párt csökkentheti is a politikai kockázatot. Jelzésértékű viszont, hogy más esetben is élne hasonló módszerrel a Tisza. Bár az szja egységesen 9 százalékra csökkentésével a kitöltők 82 százaléka egyetértett, Magyar itt is azt mondta, erről „érdemes tovább egyeztetnünk a magyar emberekkel”. ¬