Arról, hogy hány kistelepülést érinthet a kormány templomfelújítási programja, először a legnagyobb egyházi intézményfenntartót, a katolikusokat kérdeztük. Bár azt gondolnánk, hogy egy hierarchikus szervezet központjában rendelkeznek idevágó információkkal, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) nem szolgált adatokkal. Közlésük szerint az ország 3500-4000 katolikus templomában (vagy kápolnájában) 1700 pap teljesít szolgálatot, de például arra, hogy utóbbiak átlagosan hány települést látnak el, már nem tudtak válaszolni. A központi útmutatás alapján ezért a 12 katolikus püspökséghez fordultunk kérdéseinkkel, reakció azonban csak öt helyről érkezett.
A legtöbb egyházmegye arról írt, hogy folyamatosan adódnak kisebb-nagyobb feladatok az épületeken, a komolyabb felújítások mellett állagmegóvásra is szükség van, ám a pontos számot egyedül a Veszprémi Főegyházmegye osztotta meg: az ő területükön 250 felújítandó templom van. A többi válaszoló egyházmegye – anélkül, hogy különbséget tett volna a felújításra szoruló, illetve jó állapotú templomok között – effajta összegzéseket küldött:
A Szeged-Csanádi Egyházmegyében a romtemplomok és kápolnák nélkül 140 római katolikus templom van, ezekből 49 olyan településen áll, amelynek lélekszáma nem éri el a kétezer főt. Ezek ellátásában 33 pap segédkezik, vagyis – ami másutt is jellemző – van olyan, aki több falut lát el.
A Váci Egyházmegyében 227 templom látogatható, az egyházmegye területén 135 világi és 28 szerzetes pap él. 173 olyan település van, amelynek a lélekszáma nem éri el a kétezret, ezekből 152 településen működik misézőhely, ami azonban nem feltétlenül jelent templomot – jelezték válaszukban.
A Pécsi Egyházmegye 298 templomából 210 kistelepüléseken található. Az egyházmegye 65 papjából 58-an látják el az azokon élő híveket.
A Veszprémi Főegyházmegye az egyik „csúcstartó” a maga 443 templomával, amelyből 350 működik kistelepüléseken. 86 aktív és 11 nyugdíjasként is lelkipásztori szolgálatot vállaló pap dolgozik a területén, közülük 32 pap lakó- és szolgálati helye található kétezer fősnél kisebb faluban, 24-en pedig nagyobb településekről járnak ki a filiákat ellátni.
A Kaposvári Egyházmegye 365 templomából és kápolnájából körülbelül 320 működik kétezer fősnél kisebb településen. Az egyházmegyében 75 pap teljesít szolgálatot, közülük 68-an kistelepüléseken is.
A Magyar Református Egyház Zsinati Hivatala csak annyit közölt a HVG-vel, hogy mivel az egyházuk alulról szerveződő közösség, a templomok fenntartása, felújíttatása is az adott gyülekezet, illetve az egyházközség presbitériumának feladata. Hozzátették: „Települési lélekszámtól függetlenül arra biztatjuk lelkészeinket és a presbitériumokat, hogy erejüknek megfelelően legyenek jó gazdái templomaiknak, ha pedig lehetőség adódik azok állagmegóvására, felújítására, éljenek azzal!”
A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának építési, ingatlanügyi és műemléki osztálya által építészszakmai szempontok alapján vezetett úgynevezett veszélyeztetett templomok listáján mintegy 25 szerepel (az evangélikusok 540 temploma közül). Jelenleg 341 lelkész áll szolgálatban – közölte a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája.
A zsidó hitközségek által fenntartott zsinagógákra is kiterjed a felújítási program, ám ezek döntő többsége városokban van. Nem kaphat tehát ebből a keretből a miskolci imaház, noha az állapota kifejezetten leromlott. Budapesten valamivel több mint egy tucat zsinagóga működik, és még egyszer ennyi az, ami az ország többi részén elszórva található. Jóval több a használaton kívüli zsinagóga (80), igaz, közülük sokat államosítottak vagy eladtak. Működő hitközségek híján ezeknél „az állam műemlékvédelmi felelőssége merül fel” – válaszolták.
