„Nem akarunk olyan embereket az országunkban, akik bűncselekményeket követnek el, és aláássák nemzetbiztonságunkat vagy a közbiztonságot.” „Az amerikai vízumellenőrzés a vízum kiadása után sem szűnik meg. Folyamatosan ellenőrizzük a vízumtulajdonosokat, hogy biztosítsuk, betartanak minden amerikai törvényt és bevándorlási szabályt – és ha nem így tesznek, visszavonjuk a vízumukat, és deportáljuk őket.” Ahogy az USA más nagykövetségei, a budapesti is kitette a közösségi média felületére a két idézetet Marco Rubio amerikai külügyminisztertől.
Az Egyesült Államokba szóló vízumok, illetve az elektronikus beutazási engedély (ESTA) kiadásakor mindig is ott volt a figyelmeztetés, hogy az még nem garantálja a belépést az országba, arról a megérkezéskor a határőr dönt, akinek rendkívül széles a jogköre. Donald Trump hivatalba lépése óta sorjáznak az esetek, hogy nemcsak a kockázatosnak ítélt országokból érkezők kerülhetnek bajba, s küldhetik haza őket, hanem akár a vízummentességi programban részes európai állampolgárok is.
A legfontosabb elővigyázatosságként az elektronikus eszközeink tartalmának kontrollját említik. Az okostelefonon szereplő e-maileket, applikációkat, fényképeket és fájlokat a határőr a törvény adta jogával megnézheti, a használót a készülék feloldására kötelezheti. A teljes tartalom lemásolására viszont csak „észszerű gyanú” esetén, illetve a gumiszabályként alkalmazható nemzetbiztonsági okokból van lehetőség, s egy elöljáró jóváhagyásával. Azt tanácsolják, az érzékenynek tartott információkat a felhőben tároljuk, ahonnan szükség esetén lehívhatók.
A digitális információknak azért is jelentőségük van, mert Rubio március 25-én arra utasította az USA nagykövetségeit és konzulátusait, hogy a csereprogramokra szóló, illetve diákvízumokat (F, M és J kategória) kérelmezők közösségi médiában közzétett tartalmát vizsgálják meg. A beutazási engedély megtagadható azoktól, akik „ellenséges szemléletet mutatnak amerikai állampolgárok és az amerikai kultúra iránt, beleértve a kormányt, az intézményeket és az országalapító elveket”. Nemkívánatosak azok is, akik a közösségi médiában szimpátiát mutattak a terrorizmus, illetve „erőszakos antiszemita ideológiák” iránt.
Nemcsak a diákvízumot kérelmezők, hanem az azzal rendelkezők is célkeresztbe kerültek azt követően, hogy a Hamász 2023. október 7-ei terrortámadása után több egyetemen a palesztinokat támogató, Izrael gázai háborúját elítélő tüntetéseket tartottak, amikbe antiszemita szólamok és cselekedetek is keveredtek. Az egyik hangadót, Mahmoud Khalilt annak ellenére tartóztatták le és vették deportálási őrizetbe, hogy zöldkártyája (állandó tartózkodási engedélye) van. Másoktól azonnali hatállyal megvonták a diákvízumot, mint a török Rümeysa Öztürktól, akire az utcán csapott le fél tucat szövetségi ügynök, s a bűne az volt, hogy a Tufts Egyetem lapjában tavaly társszerzője volt egy esszének, amely az intézményt a palesztinok melletti kiállásra és izraeli befektetéseinek felszámolására szólította fel.
Rubio március végén győzelmi jelentésként közölte, hogy több mint háromszáz diákvízumot vont vissza – a szám azóta félezer fölé emelkedett –, s az érintettek üzenetet kapnak, hogy jobban teszik, ha elhagyják az országot, mielőtt deportálják őket. Az indokok között sajtójelentések szerint már nemcsak nemkívánatos politikai állásfoglalás szerepel, hanem közlekedési szabálysértés is. Az amerikai egyetemek attól tartanak, a büntetőintézkedések elriasztják a külföldi hallgatókat, akik fontosak számukra. A legutóbbi adatok szerint a 2023–2024-es tanévben a csereprogramokban részt vevő 300 ezer diák mellett 1,1 millióan tanultak az USA-ban diákvízummal. Ők az amerikai társaiktól eltérően teljes tandíjat fizetnek, a jelenlétük 43,8 milliárd dolláros bevételt hoz a gazdaságnak, és 378 ezer munkahelyet tart fenn.
