Egészségkárosító részecskékkel is rontják a levegőt az e-autók, nagyobb sebességnél pedig nem csendesebbek, mint a benzinesek. A zajtalanságuk előnyei és hátrányai leginkább városi környezetben jelentkeznek.
Driftrekordot dönt a Zeekr 001. Por se?
Zeekr
Acsendhangjai
Hans Zimmer dolgozik a BMW i-modelljeinek hanghatásain. Összecseng
BMW
Lehet, hogy csak legodaadóbb rajongói tudják Leslie Mandokiról, hogy újabb szerzeményeivel tele van az utca. A 80-as évek Dschinghis Khanjának tagja, napjaink sikeres producere azoknak a zenészeknek a sorába tartozik, akik részt vettek az e-autók hangjának megkomponálásában. Ő a Volkswagennek volt segítségére, futurisztikusként jellemzett alkotással. A BMW a főképp filmzenéiről híres Hans Zimmert szerződtette, a Renault az elektronikus zene kiválóságához, Jean-Michel Jarre-hoz fordult, a Mercedes-AMG partnere a Linkin Park együttes.
A kompozíciókra pedig azért volt szükség, mert kötelező, hogy a lassú városi forgalomban szinte hangtalan villanyautók mégis megüssék a gyalogosok, biciklisták és különösen a vakok, gyengénlátók fülét. Ezt EU-rendelet is előírja, de a világ más részein is vannak hasonló szabályok az akusztikus jármű-figyelmeztető rendszer (Acoustic Vehicle Alerting System, AVAS) dolgában. Az ugyanis elég hamar kiderült, hogy az e-autók nehezen hallhatók. Egy 2008-as amerikai kísérletben azt mérték, hogy egy nagyon lassan (8 km/h tempóban) haladó benzines személyautó 11 méterről kifülelhető, de egy elektromos kocsi csak 3,4 méterről, vagyis az utóbbi esetben a gyalogosoknak alig több mint egy másodpercük maradna, hogy félrelépjenek.
Az EU-ban 20 (az USA-ban körülbelül 30) kilométeres sebességig kell szólnia a műhangnak. Az európai szabályok közé tartozik, hogy a zajnak hasonlónak kell lennie ahhoz, amit egy hasonló méretű, hasonló jellegű belső égésű motor keltene, azaz – a zeneszerzők közreműködése ellenére – zenei melódiáról, elvont zeneműről vagy a természet hangjairól nem lehet szó. Előírták a hangerőt is, mégpedig 56 és 75 decibel – egyszerű hasonlattal egy hűtőgép és egy centrifugáló mosógép – között. A hangerő alkalmazkodhat a sebességhez. A hangnak tartalmaznia kell mélyebb (1600 hertz alatti) hangokat is, tekintettel a magas hangokat rendszerint kevésbé érzékelő idősebbekre. A zajnak a kocsi indításakor be kell indulnia. Kikapcsolása nem lehetséges.
Természetes, hogy az autógyárak igyekeznek a műzaj tervezésekor is egyedi, a márkára jellemző dizájnra törekedni. Nem biztos, hogy ez mindig sikerül, legalábbis a mindennapokban nem mindig feltűnőek a jellegzetességek, ahogyan egyébként a maiautók külsejében sincs sok különbség a modellek többsége között.
Egy német energiaszolgáltató, az EnBW részletes összefoglalója sorra vesz néhány érdekességet. A Ford Mach-E hangalkotói régi klasszikus filmekből merítettek ihletet: a Batman-filmek járgánya, a Tumbler, valamint a Szárnyas fejvadász autója csengett a fülükben. Az izomautóiról is ismert amerikai Dodge a V8-as motorok dübörgését vette mintának, de európai forgalomba helyezéshez le kell venni a 126 decibelből. Kissé félrecsúszott a Jaguar i-Pace hangja. Azért kellett átdolgozni, mert annyira űrhajósan hangzott, hogy a járókelők önkéntelenül az égre néztek az úttest helyett.
Az Audi e-tron GT zeneszekrényében 32 hangsáv lakik (igaz, ebben benne vannak az utastérbe sugárzott effektusok is). Nagyjából tucatnyi hangsáv változó keveréséből adódik a mindenkori helyzetnek megfelelő előadás, amely a jobb első kerék közelében elhelyezett hangszóróból árad.
Nem ennyire művészi, hanem nagyon is gyakorlati szempontokat vetett fel a német vakok és gyengénlátók szövetsége, amely kezdettől fogva figyelemmel kíséri az AVAS-fejlesztéseket. Az ő szakértőik kifogásolják, hogy alacsonyabb sebességnél sok e-autó a műhang ellenére sem hallható elég jól. Az sem kedvező, hogy a benzinesektől eltérően a villanyautóknál nem érzékelhető elég jól, hogy éppen gyorsítanak-e, az pedig még kevésbé, hogy mennyire erőteljesen.