Hagyományőrzőkboltja

Lakos Gábor

Miközben a kormányzat a települések önvédelmi jogára hivatkozva ad lehetőséget a betelepülők kétes szelektálására, falvak, városok sorában figyelik csodálkozva, hogy kik ellen is kellene küzdeniük. Míg a törvénymódosítás felelőse, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter úgy látja, hogy például a Balatonnál lehet indokolt a lakosságszám korlátozása, valójában megannyi olyan település akad a tóparton, amelyen éppen állandó lakosból nincs elég. „Szívesen látjuk az ideköltözőket” – mondja érdeklődésünkre Balatonmáriafürdő polgármestere, Balog Mátyás. Már csak azért is, mert kizárólag az állandó lakosok után jár az állami normatíva, miközben az utcát ott is be kell világítani éjszaka, ahol csak nyaralók vannak – utal arra, hogy sok balatoni település küzd azzal a gonddal, hogy a víkendház-tulajdonosok ezrei miatt sokkal nagyobb infrastruktúrát kell fenntartaniuk, mint amekkorát az állandó lakosok száma indokolna.

Zamárdi polgármestere, Csákovics Gyula szerint sem az a baj, hogy sokan jönnek, hanem inkább az: sokan mennek el. „Nincsenek fiatalok, elöregedés és népességcsökkenés jellemzi azokat a településeket, ahol az ingatlanárak nőnek” – összegzi a gondokat a település vezetője. Mint mondja, vannak kétségei, hogy jó ötlet-e bármilyen módon korlátozni a beköltözőket: náluk a Covid-járvány után nőtt a betelepülési kedv, de nem okozott számottevő problémát az új lakók megjelenése. „Voltak kisebb nézeteltérések, de ezeket sikerült elsimítani. Az ideköltözők integrálódtak a civil közösségekbe” – mondja.

Sarkosabban fogalmaz a beköltözési hullámot évtizedek óta ismerő Budaörs polgármestere, Wittinghoff Tamás arról, hogy az alaptörvénybe is bekerült a lakosságszám korlátozásának lehetősége, pontosabban az, hogy „a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével”. „Amikor hallottam a legújabb alkotmánymódosításról, az összes hajam az égnek állt” – fogalmaz. A városvezetőnek vannak kétségei, hogy az új törvény egyáltalán alkalmas lehet-e a beköltözés fékezésére, mert szerinte a szabály könnyen kijátszhatónak tűnik. Ennél is nagyobb gondnak tartja, hogy – bár a törvénytervezetben ezt tiltják – valamilyen módon bizonyos csoportokat sértenek majd az új önkormányzati szabályok. Úgy látja, a törvénytervezet nem átgondolt, inkább egyfajta pótcselekvés. „Ha az önkormányzatok visszakapnák az építéshatósági és építésfelügyeleti jogot, az nagyobb segítség lenne” – teszi hozzá. Bár Wittinghoff Tamás úgy tapasztalja, van olyan településvezető, aki nyitott a szabály alkalmazására, szerinte aki felelősen gondolkozik, nem ért egyet a tervezettel. „Ha valaki megpróbálja alkalmazni, abból mindenféle jogi bonyodalmak lesznek, többek között elértéktelenedhetnek az ingatlanok az adott településen” – mondja.

A nyitottabb településvezetők közé tartozik Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere, mondván: „Ahány település, annyi probléma.” Szerinte el kell fogadni, hogy van, ahol szeretnék növelni a lakosságszámot, máshol azonban a beköltözők már veszélyeztetik a település élhetőségét. A törvény esetleges hatásairól szólva a polgármester egy eddig kevésbé ismert aspektusra hívja fel a figyelmet: kedvezőnek tartja, hogy a törvényjavaslat alapján az önkormányzatok vagy a szomszédok elővásárlási joghoz juthatnak, amit ő „kifejezetten pozitív fejleményként” értékel. Szerinte a törvénytervezetben számos olyan javaslat visszaköszön, ami a Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter részvételével tartott Balatoni Parlamenten hangzott el. ¬ IMRE RÉKA