Újszelek
Szaporodnak a fenntartható turisztikai célpontok, a felmérések szerint az útrakelők közül egyre többen keresik a környezetet óvó és a helyi közösségek érdekeit is figyelembe vevő utazási formákat.
Fenntarthatóhazai
Magyarországon viszonylag alacsony azok aránya, akik komolyan tesznek vagy tennének a fenntartható utazásért. A Green Destination nonprofit szervezet felmérése szerint a megkérdezettek 54 százaléka csak akkor hajlandó fenntartható úti célt választani, ha az adott hely ugyanazt kínálja, mint a többi, már megszokott desztináció, s csupán a válaszolók 15 százaléka mondta, hogy a fenntarthatóság érdekében kész változtatni utazási szokásain.
A felmérésekben megkérdezték azt is, hogy a válaszadók mely térségeket tartják a leginkább fenntartható utazási célnak. A legtöbben Tokaj-Hegyalját nevezték meg, a második helyen Hévíz, a harmadikon pedig Esztergom és a Dunakanyar végzett. Az UNESCO bioszféra-rezervátumokat tartalmazó névsorába más régiók kerültek be: Aggtelek, a Fertő tó, a Hortobágy, a Kiskunság, a Pilis, illetve a határon átnyúló Mura‒Dráva régió. Az utóbbi az egyetlen olyan UNESCO-bioszféra, amely öt ország – Magyarország, Horvátország, Ausztria, Szerbia, Szlovénia – területére terjed ki.
Ez az egyik legnagyobb, szinte még érintetlen természeti terület a Duna-medencében. A rezervátum létrehozásának fő célja a térség különleges, a három folyóhoz kötődő vízi és part menti életközösségeinek és természeti értékeinek megőrzése. Ugyancsak fontos feladat, hogy hozzájáruljanak a helyi önkormányzatok és a lakosság megélhetési lehetőségeinek bővítéséhez.
Egy másik, ugyancsak határokon átnyúló 2024-es kezdeményezésben Hévíz, Sárvár, illetve a szlovéniai Lendva és Muraszombat vesz részt. A program egyik fő vállalása határ menti zöld úti célok létrehozása. Közben a fenntartható turizmushoz kapcsolódó több pilotprogram indul, ezek tapasztalatait a résztvevők megosztják egymással.
Nyugat-Balkán–mediterránutak
Túlélő hagyományok
A béke és a fenntarthatóság szigetének számító Secovlje Nemzeti Parkban működő sólepárló talán a legjobb példája annak, hogyan változott meg Szlovénia néhány évtized alatt. A XI. század óta alkalmazott, hagyományos módszerrel működő telepet korábban ugyanis be akarták zárni, mert úgy vélték, annyira olcsó az importált só, hogy nincs értelme megtartani a kézi munkával és drágán termelő lepárlót. Végül azok kerültek többségbe, akik szerint szükség van a különleges – és a legkülönlegesebb sófajtát, a sóvirágot termelő – lepárlóra. Mostanra a nemzeti park a szlovén tengerpart egyik leglátogatottabb turisztikai célpontjává vált. Secovlje egyszerre madár- és állatrezervátum, megbízható munkahely, s miközben a sóvirágot számos országba exportálják, a lepárlás során használt algák révén több oxigén jut a levegőbe, mint ha a területen fák állnának.
Érintetlen természet
Szlovénia volt az egyik első olyan európai állam, amely „zölddesztinációként” határozta meg magát, s a kétmilliós országban a Slovenia Green jelvénnyel különböztetik meg magukat az „éltanulók” az átlagos hotelektől, illetve turistalátványosságoktól. A kitüntetést csak azok kaphatják meg, ahol 84 feltételnek felelnek meg hat kategóriában – menedzsment, természet- és tájvédelem, környezet- és klímavédelem, kultúra és hagyományok megőrzése, társadalmi közérzet, illetve üzleti eredmények. Csak azok kaphatnak platina szintű minősítést, akik valamennyi területen kiválóan teljesítenek. Ilyen például a Bohinji-tó, illetve a főváros Ljubljana. Arany szinttel büszkélkedhet többek között Bled és környéke, az Adria menti Portorozs, valamint Kamnik.
Horvátország célja, hogy az ország 2027-re kiemelten fenntartható turisztikai célponttá váljon, s a zágrábi kormány mindezt a 2030-ig szóló fejlesztési tervvel kívánja elérni. A fenntarthatósági elvek előtérbe helyezésének egyik indoka az, hogy az adriai ország elinduljon a prémium kategória felé, és az utazók ne alacsony értéket nyújtó desztinációként tartsák számon az országot. Horvátországban tavaly lépett érvénybe az a törvény, amelynek értelmében a helyi és regionális idegenforgalmi szervek meghatározhatják, hány vendéget fogadhat az adott település anélkül, hogy a turisták jelenléte komoly zavart okozna a helyi közösség életében. A törvény szerint az illetékesek által elhatározott korlátozások legkorábban 2026-ban léphetnek életbe.
Horvátországban a magyar és a szlovén határ közelében lévő Muraköz a „zölddé” nyilvánított első régió. A Green Destination címet egy hollandiai nonprofit szervezet ítéli oda az arra érdemes helyszíneknek, a kitüntetés elnyeréséért 75 feltételnek kell megfelelni. A Muraköz egyik különlegessége, hogy a megyében működik egy olyan interaktív ökomúzeum, amely 14 helyszínen, a helyi közösségekkel szorosan együttműködve mutatja be a térség természeti kincseit. A CO₂-kibocsátás csökkentését célozza, hogy megyei szintű Hop on, hop off buszjárat működik, s aki még inkább környezettudatos, az kihasználhatja Horvátország legjobban fejlett kerékpárút-hálózatát: 750 négyzetkilométeres területen 888 kilométernyi bicikliút várja a kerekezőket.
Románia–Erdélyésazontúl
A Duna-delta Romániában. Élő folyó
Romániában 2014-ben kezdték meg a fenntartható desztinációk kijelölését: az idegenforgalmi minisztérium listáján jelenleg hat olyan régió szerepel, amelyre érvényes ez a minősítés. Az egyik a Hunyad megyei Hátszegvidék (Tara Hategului), a térség egyik fő látványossága a gazdag növény- és állatvilágú Retyezát Nemzeti Park. A régió számos olyan növény otthona, amely sehol máshol nem lelhető fel. Az első természetvédelmi területet még 1927-ben Nyárádi Gyula botanikus kezdeményezésére hozták létre, s 1935-ben minősítették nemzeti parkká. A Retyezát bekerült az UNESCO Ember és Bioszféra programjába is, 2004 óta pedig része a WWF környezetvédő szervezet által létrehozott PAN Park hálózatnak is. A listán ugyancsak megtalálható Máramaros, Tusnádfürdő és környéke, valamint az erdélyi havasok.
Bár a Duna-deltának nincs érvényes minősítése mint fenntartható terület, a vadregényes vidéken a vendégeket a Tisza-tavi programokhoz hasonló lehetőségek – egyebek mellett madárles vagy csónakos kirándulás – várja, a különbség annyi, hogy a legnagyobb európai folyó torkolati vidéke hatalmas területet foglal el. A Duna-delta szerepel az UNESCO bioszféra-rezervátum-listáján is, a területen közel hatezer növény- és állatfaj él. A deltába leginkább tavasszal és ősszel érdemes ellátogatni, a vidék jó része kerékpárral is bejárható.
A bánáti Temesvár – amely 2023-ban Európa egyik kulturális fővárosa volt – ugyancsak elindult a fenntarthatóság irányában. A fejlesztési program részeként növelik az elektromos tömegközlekedési buszok és a kerékpárutak számát, javítják az energiahálózat és a hulladékkezelés hatékonyságát. A város folyója, a Temes is része a fejlesztéseknek: a Szerbiával közös programok célja, hogy a folyó völgyét a hegymászók, kenuzók és kerékpározók paradicsomává tegyék. Románia az Euromonitor legutóbbi fenntarthatósági listáján a 19. helyen áll, Magyarország a 27. helyezett.