Hitelességi próba
A legfontosabb kérdés 2026-ban, hogy a magyarok pénze Ukrajnába megy, vagy a magyar családokat segíti – lepte meg a hallgatóságát Nagy Márton kedden. A nemzetgazdasági miniszter szerint Brüsszelnek az a fontos, hogy minden pénzt Ukrajnába küldjön. „Háborúellenes költségvetést állítottunk össze” – értékelte az Országgyűlésnek benyújtott dokumentumot. A kormányfő minősítését átvéve Európa legnagyobb adócsökkentési programjával dicsekedett – a megfogalmazás voltaképpen a családi adókedvezmény két ütemben történő, az inflációt kipótló jellegű megduplázására, illetve az édesanyák szja-mentességének kiterjesztésére vonatkozik. Ezek együttesen nagyjából 500 milliárd forinttal apasztják a büdzsé bevételeit. Közel ekkora összegű, 450 milliárd forint többletkiadást jelent a fegyveres testületek tagjainak fizetendő hathavi juttatás; ezt a 2022-es választások előtt is megadta a kormány, és jövőre is ezt teszi. A „lakosságot érintő kedvező fejlemények” teljes összege, a közszféra béremeléseit is beleértve, a miniszter kimutatása szerint 2979 milliárd forint, ám ebbe beleszámította a mindössze 3,6 százalékosra tervezett nyugdíjemelést, a 13. havi nyugdíjat, illetve mintegy 800 milliárd kamatfizetést a lakossági állampapírokra. A 2022-es választások után átmenetinek meghirdetett extraprofitadók némelyike viszont továbbra sem szűnik meg, sőt a kiskereskedelemtől minden eddiginél több, csaknem 330 milliárd forint különadóra számít az állam. A költségvetés a háztartások fogyasztásának 4,4 százalékos, a beruházások 5,9 százalékos bővülésével, összességében a GDP 4,1 százalékos növekedésével kalkulál, az inflációt az év egészében 3,6 százalékra tippeli. Az államadósság a kormányzati várakozások szerint 2025 végén a GDP 73,1 százaléka lehet, majd egy évvel később 72,3 százalékra csökkenhet.
Jövőre immár hetedik éve lépi át az uniós határértéket, a hazai össztermék 3 százalékát az államháztartás hiánya, noha – mint arra a Költségvetési Tanács véleménye is figyelmeztet – a túlzottdeficit-eljárás keretében kiadott ajánlás szerint ezt 2026-ban már nem tehetné meg. Az uniós elszámolású deficit a hazai össztermék 3,7 százaléka lehet, valamivel kevesebb, mint amennyi az idei esztendőre eredetileg törvényben foglalt 2,9 százalékról szóban már 4 százalékra emelt előirányzat. A kormány a költségvetési mozgástér további bővítését várja attól a most formálódó uniós szabálytól, mely szerint a katonai kiadások növekményének egy részét nem kell beleszámítani a hiányba. Ennek jegyében kérte tizenegy további uniós tagállammal együtt az úgynevezett nemzeti mentesítési záradék aktivizálását, erről júniusban dönt az Európai Tanács. A jövő évi költségvetés tervezete 1890 milliárd forint értékű uniós támogatást tervezett be, ez csaknem a duplája a tavaly befolyt összegnek. Nagy Márton a HVG kérdésére úgy fogalmazott: csak olyan uniós támogatás szerepel a büdzsében, amelynek a beérkezése nem jelent kockázatot. ¬ Farkas Zoltán
