Poltmegtette,Poltmehet

Túry Gergely

„Gyakorlatilag főosztályvezető feletti szintű visszaélések nem karcolják fel az ügyészség és a bűnügyi hatóság érdeklődését” – így értékelte egy korábbi előadásában Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója Polt Péter munkásságát. Hasonlókról árulkodik több statisztika is. Az Átlátszó például a 2010-től induló második Polt-korszak mutatóit vetette össze a megelőző négyéves, 2006–2010-es időszakkal, amikor más vezette a vádhatóságot. Ebből kiderül, hogy Polt újbóli kinevezése után meredeken zuhant a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma. Egészen pontosan 300 százalékkal nagyobb arányban utasították el a hivatali korrupció miatt tett feljelentéseket, mint a 2006 és 2010 közötti időszakban.

Bár az utóbbi években Polt Péter rendszerint „feljelentésként értékelve” továbbítja az illetékes, nyomozati hatáskörrel rendelkező szervezetnek a parlamenti kérdéseket, ellenzéki megkereséseket, a nyomozati szervek a továbbított ügyeket jellemzően nem veszik túl komolyan: az esetek döntő részében postafordultával elutasítják a vizsgálatot. Jelzésértékű, hogy a Népszava korábbi gyűjtése szerint volt olyan két év 2018 és 2020 között, amikor csak a Demokratikus Koalíció 86 írásbeli kérdéssel fordult Polt Péterhez. Ezek közül a legfőbb ügyész 21 esetben értékelte feljelentésként a megkeresést, de végül valamennyi ügyben elutasították az érdemi vizsgálatot. Vagyis a végeredmény – ha volt feljelentés, ha nem – gyakorlatilag nem változott: bizonyos ügyek egyszerűen képtelenek voltak elérni a vádhatóság ingerküszöbét.