Profiltisztítás, vezérkarbővítés
Az MNB a jövőben nem hozhat létre vagyonkezelő alapítványt, az általa létrehozott alapítvány pedig nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet, sem egyéb pénzforgalmi ügyleteket – többek közt ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amellyel az Országgyűlés gazdasági bizottsága állt elő kedden, röviddel az ülés megkezdése előtt. Bár az ügy súlyossága megkívánná, hogy a javaslatot valamelyik miniszter vegye a nevére, a bizottsági előterjesztéssel meg lehetett úszni az előzetes közzétételt. A javaslat elfogadása lezárja azt a korszakot, amelyben a Matolcsy György elnökölte MNB 2013-ban és 2014-ben a költségei között elszámolva 266 milliárd forintot vitt ki a Pallas Athéné alapítványokba, amelyek működését vizsgálva az Állami Számvevőszék több bűncselekmény gyanújával a közelmúltban feljelentést tett. Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője azonnal módosító indítványt nyújtott be, hogy a korlátozást 2026. január 1-jétől a már meglévő jegybanki alapítványokra is alkalmazni kell, de leszavazták. „Ha az MNB-alapítvánnyal kapcsolatos sajtóhírek igazak, annak jogi következménye kell hogy legyen” – jelentette ki az ATV kérdésére a gazdasági bizottság fideszes alelnöke, Witzmann Mihály. A törvényjavaslat háromról négyre emeli az MNB alelnökeinek számát, így a pénzügyi felügyeletért felelős Kandrács Csaba, a Matolcsy-korszak monetáris politikáját megszemélyesítő, ám Varga Mihály elnöki kinevezését követően szűkített hatáskörű Virág Barnabás és az áprilistól az Államadósság-kezelő Központ éléről átigazolt, a monetáris politikáért, a pénzügyi stabilitásért és a devizatartalék-kezelésért felelős új alelnök, Kurali Zoltán mellé ki lehet nevezni Banai Péter Benőt, aki korábban a Pénzügy-, majd a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt; ő a 2026-os költségvetés összeállítása után lép be Varga stábjába. A javaslat a monetáris tanács lehetséges létszámát tizenegyre emeli, így a testület Országgyűlés által választott tagjai többségben maradhatnak az MNB ötfős vezérkarával szemben.
