Gyerekes kérdés
Nemcsak másképpen hat rájuk, de eltérően is működik a kisgyerekek agya, ha könyvből olvasnak nekik, mint amikor képernyőn néznek mesét – bizonyították amerikai kutatók. A kijelző folyamatos bámulásának negatív hatása meglehetősen aggasztó: már több tanulmány is rávilágított arra, hogy emiatt késik a nyelvi fejlődés, és gyengébb kapcsolatok alakulnak ki az írás-olvasásért felelős agyterületeken. A könyvolvasás viszont lehetőséget kínál arra, hogy a gyerekek bővítsék a szókincsüket, megtanulják a történetek szerkezetét, és folyamatos kapcsolatban legyenek azzal, aki felolvas nekik. A Bostoni Egyetem kutatói most arra voltak kíváncsiak, hogy konkrétan mi zajlik az agyban e két eltérő esetben.
Kísérleteikbe 28, túlnyomórészt angolul beszélő, óvodáskorú gyereket vontak be. Két különböző történetet hallgattak meg: az egyiket könyvből olvasták fel nekik, a másikat hangfelvételként hallgatták, miközben képernyőn megjelenő képeket néztek. Agyi aktvitásukat a funkcionális közeli infravörös spektroszkópiának nevezett neuro-képalkotó eljárással rögzítették, ez a módszer a vér oxigénellátásának az idegi aktivitáshoz kapcsolódó változásait méri. A kutatók figyelték a nyelvért, a történet megértéséért és az információk értelmezéséért, feldolgozásáért felelős agyterületeket. Emellett a jobb és a bal agyfélteke aktivitását is összehasonlították.
Az élő könyvolvasás során nagyobb aktivitást tapasztaltak a jobb agyfélteke azon területén, amelyik olyan társas folyamatokkal van összefüggésben, mint mások gondolatainak megértése és az együttes figyelem. A kijelző előtt töltött idő alatt nem tapasztaltak ilyesfajta aktivitást. Még a tágabb agyi régiókban is erősebbek voltak az agyi válaszok a jobb agyféltekében könyvolvasás során, mint a képernyőidőnél. Ez utóbbi esetben az agyi válaszok mindkét agyféltekében egyenletesek voltak. Mindebből a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az élő meseolvasás jobban bevonhatja az óvodáskorú gyermekeket a társasan orientált gondolkodási folyamatokba, mint a magányosan, képernyő előtt töltött idő. A könyvolvasás arra ösztönözheti a csemetéket, hogy az olvasó érzelmeire, szándékaira és a könyv iránti megosztott figyelmére összpontosítsanak, és ezen aktivitások mindegyike a jobb agyfélteke hálózatait érinti. Ezzel szemben a képernyőn alapuló történetmesélés elszigeteltebb nyelvi feldolgozást igényelhet, kevésbé támaszkodva a társas interakciókra.
A téma további kutatást igényel. A szóban forgó vizsgálatokba kevés gyereket vontak be, ráadásul azok többsége jól képzett családokból származott, így az eredmények nem feltétlenül általánosíthatók a sokszínűbb populációkra.
