Macskazene
Frivol, pikáns, a végletekig szórakoztató karakterek és élethelyzetek sorát vonultatja fel darabjaiban a francia drámairodalom Molière óta legismertebb és legtöbbet játszott mestere, Georges Feydeau. Ha jól értelmezik, akkor a bohózat műfajába sorolt színpadi munkái a polgári képmutatás kegyetlen szatírái. Ritmus, időzítés, színpadi poénok, félreértésből, félrehallásból fakadó szituációk briliáns zsonglőre a szerző. Érdemes újraértékelni, újraértelmezni Feydeau úrhatnám polgári világát allűrös családfővel, titokban szeretőről álmodozó feleséggel, oktondi orvossal, aki szívesen lepasszolná gömbölyded hitvesét valaki másnak, jegyesét tettetett tikkeléssel távol tartó lánnyal, és nem utolsósorban egy vidéki fiatalemberrel, akitől mindenki azt várja el, hogy énekeljen. A Zsákbamacska címen jó néhány fővárosi és vidéki színház repertoárján megjelent Macskazene a hiszékenységükben bornírt emberek körtánca, akik elvesznek a maguk által kreált történet, a hírnév és a szerelem útvesztőiben. Az Orlai Produkció színészei Máté Gábor értő rendezői irányítása alatt, Litkay Gergely mához szóló szövegigazításával díszes családi-baráti kompánia lelepleződésének szellemes karikatúrája. Pacarel cukorgyáros (Mészáros Máté) bejelenti, hogy bordeaux-i tenort kíván szerződtetni lánya operája, az új Faust bemutatójához a párizsi operaházban. Ám egy félreértés következtében vidéki barátja fiát fogadja fel (Krasznai Vilmos), aki hiába igyekszik felfedni kilétét, jogi tanulmányai megkezdését, Pacarel családja és barátai énekhangokat akarnak kicsikarni belőle. Még a sznob füleknek is macskazenét produkál, ám a pazar fizetés és a házigazda feleségének közelsége kárpótolja a megpróbáltatásokért. Névtévesztés, egy hölgy táskájába rejtett levélke, valami kék harisnyatartó, elmaradt üvegházi találka, felszarvazásra váró férjek, az érett nők kívánatosságán összekapó „barátnők”. Az őrületig fokozódó abszurd fináléjának meglepetése Rainer-Micsinyei Nóra epilógja arról, hogy száz évvel Feydeau kora után ciki a nőknek, amúgy bárkinek a megszégyenítése a súlya, a kora, a bőrszíne és a hovatartozása miatt.
Bánki Éva: Apjalánya
Apa és lánya története Bánki Éva, számos regény, köztük az Esőváros és a Telihold Velencében szerzőjének új kötete. „Apám, aki egy soha el nem mondott történet terhét cipelte a vállán, mindent tudott a kényszerű magányról. Hogy kizuhansz valahonnan, és soha nem érsz földet. Vagy csak biciklizel körbe-körbe, de nincs hova hazamenned” – emlékszik a már középkorú Éva viszonylag fiatalon elhunyt édesapjára, akit nagyon szeretett, de akihez nem tudott igazán közel kerülni. Úgy érezte, hogy az apjának titka van, valami mélyen eltemetett fájdalom, ami nem hagyja nyugodni, nem hagyja boldognak lenni. Kamaszként azonban nem vesződött az apja titkával, Nagykanizsáról Budapestre ment gimnáziumba, majd teljesen belemerült a pesti bölcsészkar világába. Csak harminc évvel később, amikor méhnyakrákot diagnosztizáltak nála, döntött úgy, hogy utánajár apja elhallgatott történetének. Ennek a két párhuzamos utazásnak, a világháború, a Kádár-kor és a rendszerváltás idején élt apa és a 2023-ban gyógyulni vágyó lány útjának elbeszélése az Apjalánya. Az alig kétszáz oldalas kötet egyszerre mesél a kisvárosi Magyarország életéről a rendszerváltás előtt, a korábbi életmód radikális megváltozásáról, a lehetőségek, a közösségi élet beszűküléséről, és a rák okozta stigmáról, arról a változásról, amit a daganatos betegség leküzdése okoz egy ember lelkében.
Kívülálló. Freud
A pszichoanalitikus iskola megalapítójának rendelőjében bárki úgy érezhette, hogy másik világba érkezett. Kiváltképp, ha eleget tett a felszólításnak, hogy amit csukott szemmel lát, azt úgy mesélje el a neurológusnak, mintha egy vonaton ülve a szeme előtt elfutó tájat írná le. Hiszen az álom kinek-kinek a tudatalattijában tett utazás. Hírneve révén a páciensek termetes, erőteljes férfinak képzelhették, de alacsony, kissé görnyedt, sovány ember volt. A kapcsolatnak a rendelőkben szokatlan módját választva nyitott új utat a gyógyításban. Nem medicinákat írt fel, nem fizikai kontaktust létesítve vizsgálta a betegeit. Csak beszélgetett, beszéltetett. Yair Qedar filmrendező róla készült dokumentumfilmje is rendhagyó. Az izraeli alkotó főleg a zsidó írókról készített dokumentumfilmjeiről ismert, de hiába volt a háta mögött több tucat sikeres produkció, a Kívülálló elkészítése öt év munkájába került. Mert Qedar elcsépeltnek érezte az eddig Freudról megjelent rengeteg információt. Ő abból a tényből akart kiindulni, hogy Freud a gyerekkorától kívülálló volt, mert már akkor utánakiáltottak az utcán, hogy „Piszkos zsidó!”. Aztán a tudatalatti felfedezése és az elme jobb megismerése érdekében alkalmazott droghasználaton át az egyéni veszteségéig, egyik lányának és unokájának a haláláig kíséri nyomon, míg el nem jut a pszichoanalízis igazolta tényig: mindannyian kívülállók vagyunk. Eredeti levélrészletekkel, vezető pszichoanalitikusok véleményével szembesít, korabeli filmekből válogat, és szürreális, álomszerű animációkkal gazdagítja a látványt. Ezeken például Freud régiségekkel teli irodájának berendezései között robog a vonat. A Freud tudattalan működésének metaforáiként értelmezhető szürreális animációk nagy részét a tavaly Oscar-díjra jelölt Tal Kantor készítette. A négy nyelven beszélő filmet egyelőre angol felirattal vetítik.
Kecskeméti Animációs Filmfesztivál
Napjaink Noé bárkáján menekül a fekete macska, és noha öntörvényű állat, az életben maradáshoz meg kell tanulnia alkalmazkodni és együttműködni más fajokkal az Áradás című belga–francia–lett filmben. Ladylandben a nők uralják az országot, a férfiak visszavonultan élnek, házimunkát végeznek. A részben Rokeya Hossain 1905-ös novellája alapján készült utópia, A szultána álma különböző technikákat ötvöz. A francia animátorok több művel képviseltetik magukat. A mozgalmas és látványos fantasy kalandfilm, a Sirocco és a szelek királysága a háttérben veszteségfeldolgozási technikát nyújt. A lehetetlent valósítja meg A legértékesebb áru, ami mesébe ágyazza a holokauszttörténetet. Az animáció ugyanúgy kézzel készült, mint a Nina és a sündisznó titka, amelyikben a szülők munkanélkülivé válása ellen a képzelet erejét segítségül hívva harcolnak a gyerekek. Ez néhány kiragadott példa az idén negyvenéves Kecskeméti Animációs Filmfesztiválra (KAFF) a műfaj neves szakembereiből álló előzsűri által kiválasztott egész estés produkciókból. A KAFF egyéb kategóriáiban tizennyolc európai és magyar tévésorozat, tizenöt rövidfilm, harminc hazai alkalmazott animáció és tizennyolc diákfilm szerepel. Ezek többsége neves nemzetközi fesztiválokon debütált, nyert el kiemelkedő elismeréseket vagy közönségdíjat. Sziporkázó ötletek, társadalmi kérdésekre is leleményesen reagáló alkotások, káprázatos színekben pompázó vagy éppen fekete-fehér, hagyományos vagy akár stop-motion technikával készült filmek egyaránt várják a nézőket. A magyar filmek közül egész estés például Máli Csaba és Pálfi Zsolt Csongor és Tündéje, amely Dargay Attila karakterterveire épült. Ott van Vácz Péternek a gyermeki kiszolgáltatottságot és az ebből fakadó problémákat felvillantó Kutyafül című és Ulrich Gábor független kísérleti animációja, a Capriccio. A seregszemle panorámavetítésekkel, retrospektív válogatásokkal és workshopokkal is gazdagított programjai mind ingyenesen látogathatók.
Iron Maiden 50 – Budapesten
Világ körüli turnéval ünnepli alapításának 50. évfordulóját az Iron Maiden. A heavy metal műfaj klasszikusát Steve Harris basszusgitáros hozta létre 1975-ben Kelet-Londonban, ma ő az egyetlen tag az eredeti felállásból. A zenekar, egyben első, 1980-as lemezének neve, az Iron Maiden egy középkori kínzóeszközre, a vasszűzre utal, de állítólag Alexandre Dumas egyik regényalakja, a Vasálarcos is ihlette. Harris saját bevallása szerint a Deep Purple, a Black Sabbath, majd a Kiss és a Judas Priest volt rájuk a legnagyobb hatással, és a hard rock helyett inkább az erőteljesebb, zúzósabb heavy metal irányába indultak. Zenéjük jellegzetessége Harris basszusjátéka, különösen a galoppozásnak nevezett riffek gyakori használata. Már az együttes első lemezborítóján is szerepel Eddie, a szörny, amely a jelképévé vált, és minden albumon megjelenik. A horrorisztikus, néha gyilkos csontvázként, máskor véres kezű zombiként vagy rémisztő sci-fi-harcosként (sőt egy alkalommal Margaret Thatcher akkori brit miniszterelnök holtteste felett, késsel a kezében pózolva) ábrázolt Eddie a színpadképet is uralja, számos dal szövege is a figurájára épül. A nyolcvanas évek brit heavy metal új hullámához sorolt, látványos koncertjeiről ismert együttes több mint százmillió lemezt adott el, közel háromezer koncertet tartott. A 2025/2026-os Run for Your Lives turné talán az utolsó nagy utazása, a tagok többsége ugyanis a hetedik X közelében jár, és a hírek szerint a megszokottnál is ütősebb show-t ígérő fellépéseken amolyan összefoglaló válogatást ad legsikeresebb albumai anyagából. Az évforduló apropóján a zenekarról ősszel könyv és dokumentumfilm is megjelenik. A banda régóta népszerű Magyarországon, Budapesten kívül Sopronban és Debrecenben is játszott, ezúttal a Budapest Arénában ad dupla koncertet. Előző nap az egyik nemzetközi szinten is a legjobbnak tartott tribute zenekar, az 1996-ban alakult – a példaképét külsőségekben is megjelenítő – magyar Iron Maidnem együttes tart bemelegítőt a Barba Negrában.