Szépített remények
Sokkoló prognózissal állt elő hétfőn az Európai Bizottság: idén csak 0,8, jövőre 2,5 százalékkal bővül a magyar gazdaság, csillapodó infláció mellett; az államháztartás hiánya az idén a GDP 4,6 százaléka, jövőre a 4,7 százaléka lehet, az államadósság pedig a GDP 74 százaléka fölötti szinten akad fenn. Utóbbi az MNB legutóbbi jelentése szerint 2024 végén a GDP 73,5 százaléka volt, ám az idei első negyedévben a 75,5 százalékára ugrott, ami év végi kozmetikázására utal, és nem éppen megnyugtató jelzés a hitelminősítőknek. Az uniós prognózissal közel egy időben jelentek meg a 2026-os költségvetés úgynevezett fejezeti kötetei, az ezek kötelező kellékeként publikált középtávú prognózis mind az idei évre, mind 2026–2029-re bizakodóbb az Európai Bizottságnál.
E szerint az idén beinduló gazdasági növekedés jövőre 4 százalék fölé gyorsul, és tartósan e körül marad. Az infláció folyamatosan mérséklődik, és 2027-ben beáll a jegybanki célnak megfelelő 3 százalékos pályára. A bruttó bérek jövőre kiugróan, több mint 10 százalékkal, majd azt követően évi 8 százalék körüli mértékben nőnek, nagyjából szinten marad a foglalkoztatás, a munkatermelékenység viszont az elmúlt időszak stagnálásközeli állapota után gyorsan javul. A kormányzat szerint jövőre meglódulnak a beruházások is, ehhez az állam főleg katonai és közlekedési invesztíciókkal járul hozzá. A toplistát a költségvetés egyik melléklete alapján a szárazföldi képességek fejlesztése vezeti 294 milliárdos költségkerettel, a légierő megerősítésére 75 milliárdot, a katonai infrastruktúrára 50 milliárdot fordít a kormány. Kiemelt útberuházásokra 220 milliárdot, a gyorsforgalmiút-hálózat fejlesztésére 103 milliárdot, a Budapest–Belgrád vasútvonal építésére 45 milliárdot szán. A prognózis az államháztartás hiányának fokozatos csökkenésével kalkulál – ez olyan fokú fegyelmezettséget feltételez, amilyenre 2019 óta nem volt példa.
A bevételek között a 2022-ben átmenetiként meghirdetett különadók többsége 2029-ig fennmarad, viszont a társadalombiztosítási alapok állami kiegészítése folyamatosan csökken, az idei évre tervezett 2500 milliárdról 2029-re 1580 milliárd forintra; ebből egyre szűkösebb egészségügyi és nyugellátás következik. Az államháztartás merész stabilizálási tervei nem túl hitelesek: az idei, eredetileg a GDP 2,9 százalékára ígért hiánycélt a kormány előbb 3,7 százalékra emelte – ezt szerepelteti a prognózisban, holott szóban már elhangzott 4 százalék is –, és jövőre ugyancsak 3,7 százalékos hiányt tervez. Az elemzői kör és az Európai Bizottság mindkét előirányzatot túlságosan optimistának tartja.
