Daradics Kinga

Portré

2025. május 22.

Hirling Bálint

Daradics Kinga

az eMAG magyarországi vezére

„A szerencse azoké, akik fel vannak rá készülve” – vallja az eMAG Magyarország vezérigazgatója. „Nagyon boldog gyerekkorom volt klasszikus kulcsos gyerekként” – mondja a csíkszeredai panelban felnőtt, 44 éves közgazdász, aki munkabírását és szorgalmát élelmiszermérnök anyjától és út- és hídépítőmérnök apjától hozta. „Első generációs diplomások voltak, rengeteget dolgoztak. Sohasem nélkülöztünk, de nem volt könnyű az élet a kommunista Romániában” – mondja, és még emlékszik arra, hogy jegyre osztották az alapvető élelmiszereket. A kisebbségi létet előnyként élte meg. „Hétévesen már folyékonyan beszéltem románul, bárhol éltem Romániában, befogadó közeggel találkoztam.” Gyermekkorában űrhajós szeretett volna lenni, de hamar belátta, hogy ez a pálya nem neki való. „Szédültem a hintán, ha erősen hajtották” – mondja, majd 14 évesen a jogi pálya kezdte érdekelni. „Nagy hatással voltak rám az amerikai igazságügyi műsorok. De a szüleim azt mondták, hogy túl jó vagyok matekból ahhoz, hogy ezt a készségemet veszni hagyjam.” Végül Kolozsvárra ment a Babes–Bolyai Tudományegyetem marketing szakára. A diploma megszerzése után egyből elkezdett dolgozni a Mol Romániánál. „Először adminisztratív feladatokat végeztem, ügyfélpanaszokkal foglalkoztam, majd értékesítő lettem, miután a Mol megvette a Shell Romániát.” Élete legtanulságosabb időszakának tartja azt a néhány hónapot, amikor üzletkötőként dolgozott. „Az életben valahogy mindig eladunk valamit.” A cégcsoportnál 17 évet töltött el, ebből 6 évig vezette a Mol Romániát.

Budapesten lakik a férjével és nyolcéves kislányukkal. „Próbálunk teljes életet élni, sokat utazunk, talán azért is, mert gyerekkoromban erre nem sok lehetőségem volt.”

¬ Kisiskolás volt az 1989-es romániai forradalom idején. Hogyan élte meg a rendszerváltás első éveit?

Gyerekként főleg az volt számomra izgalmas a változásokban, hogy megjelentek a külföldi csatornák a televízióban. Emlékszem, hogy az első nagy nemzetközi esemény, amit a tévében néztem, az 1990-es olaszországi labdarúgó-világbajnokság volt. Egyszerűen kinyílt a világ, amint lehetett, utaztam külföldre. 2001-ben több hónapot töltöttem Amerikában, ahol fiatal egyetemistaként nyári diákmunkákat vállaltam. Volt, hogy egyszerre három munkám is volt, váltott műszakban. Csináltam mindent, amit lehetett: a pincérkedéstől kezdve a takarításon át az árufeltöltésig.