Kézrátétel

Az 1950-ben született Hszü Cseng-kang – aki angol nyelvű tanulmányait Chenggang Xu néven jegyzi –, ahogyan a szülei is, maga is megszenvedte a kommunista diktatúrát. Édesapja, Hszü Liang-jing fizikus volt, kommunista párttag, de Mao Ce-tung jobboldalellenes kampánya során meghurcolták, 1957-ben átnevelőtáborba száműzték. Csak 1975-ben, a kulturális forradalom lezárása után térhetett vissza az akadémiára. A tudománytörténeti kutatásokban elmélyült tudós lefordította Albert Einstein összes művét, az ő gondolataira hivatkozva sürgette a tudomány szabadságát, az akadémia autonómiáját, majd 1989-ben tudóstársaival nyílt levélben követelt demokráciát, szólásszabadságot. Polgárjogi tevékenységéért 2008-ban megkapta a Szaharov-díjat.

Hszü Cseng-kang Hangcsouban született, a kulturális forradalom idején őt is munkatáborba küldték, egy időre bebörtönözték. Teng Hsziao-ping reformjait követően folytathatta tanulmányait, 1982-ben mérnökként végzett a pekingi Csinghua Egyetemen. 1991-ben ösztöndíjasként a Harvardon doktorált közgazdaságtanból, ahol a későbbi Nobel-díjas Eric Maskin és Kornai János volt a témavezetője. A magyar tudóssal barátságot kötött. Tudományos pályáját Hszü a London School of Economicsen (LSE) kezdte, majd 2008-ban átigazolt a Hongkongi Egyetemre. „Közelebb költöztem a szüleimhez, akiknek az intellektuális hatása nagyon erős volt” – emlékszik vissza. A gazdasági reformok fénykorában a kínai jegybank és az államtanács tanácsadója volt, nemzetközileg elismert szakértő, számos díja mellett 2016-ban elsőként kapta meg a kínai közgazdasági Nobel-díjnak számító China Economics Awardot, amelyet a magánszektor alapított.

„Tizenöt éven át voltak kurzusaim a pekingi Csinghua Egyetemen is, de évről évre meg kellett újítanom a szerződésemet. Bizonyos ügyeket egyre óvatosabban kellett tárgyalnom vagy meg kellett kerülnöm, öncenzúrára kényszerültem. Amikor 2019-ben lezárták az egy állam, két rendszer korszakát, és Hongkongot beillesztették a Kínai Népköztársaság államrendjébe, a szüleimmel úgy döntöttünk: visszaköltözünk Londonba. Az LSE-n ért a Stanford meghívása” – összegezte pályáját. Legújabb könyvét, a nyolcszáz oldalas Intézményi géneket – amely Kína történelmében a politikai irányítás folytonosságának okait vizsgálja a császárság korától a totalitárius rendszerig – a Cambridge University Press jelenteti meg. Bár még nyomdában van, Hszü a napokban bemutatta a Budapesti Corvinus Egyetemen a politikai kapitalizmusról szervezett konferencián.