A kormánypárti politikusok pozitív kontextusban, domináns képernyőidővel jelennek meg, míg az ellenzéki szereplők döntően semleges vagy negatív megjelenítést kapnak – erősítette meg a nézői érzetet a Republikon Intézet kutatása, amelyben azt vizsgálták, mennyire kiegyensúlyozott a köztelevízió esti Híradója.
Az idén tavasszal készült, egy negyedévet összegző kutatás szerint kormánypárti politikusoknak 630, ellenzékieknek pedig 244 perc képernyőidő jutott az M1 esti Híradójában. Jelentős különbség mutatkozik abban is, hogy miként kerültek képernyőre a politikusok, a pártok. A kormányt és az egyes minisztereket kivétel nélkül pozitív kontextusban említette a műsor, az ellenzékieket viszont február–március folyamán 70 százalék körüli arányban, áprilisban pedig már bő 90 százalékban kedvezőtlen szövegkörnyezetben vagy kritikusan hozták szóba. Külön kategóriába tartozik a Tisza Párt elnöke. Magyar Péter neve 1100 alkalommal hangzott el, többször, mint Orbán Viktor kormányfőé, akit 784 esetben említettek. Csakhogy míg a szövegkörnyezet a miniszterelnök esetében 98 százalékban kedvező, a Tisza Párt elnökénél ugyanilyen arányban negatív volt.
A Mi Hazánk és a Jobbik politikusai még pozitív színben is fel-feltűntek – állítja az elemzés. A három hónap 56 ellenzéki nyilatkozata közül 27 alkalmat a Mi Hazánk politikusai kaptak, a Jobbik 13-at, és még a DK-nak is több (8) jutott, mint a Tisza Pártnak, amelynek 6 nyilatkozata került képernyőre. Összehasonlításul: a kormánypárti megszólalások száma 238 volt.
Még „tisztább” volt a helyzet a szakértői megszólalásokat strigulázva. Politikai témában független vagy ellenzéki kötődésű szakértő egyáltalán nem kapott szót, kormánypárti viszont 189 alkalommal.
Még a politikai oldalak aszimmetrikus tálalásánál is árulkodóbb, hogy a Híradóban „feldolgozott” témák és váltakozásuk üteme tökéletesen egybeesett a kormánypártok kommunikációs kampányainak alakulásával. Február elejéhez képest a következő hónapokban erősen visszaszorult – 30 százalék fölöttiről 20 alá csökkent – a tisztán külpolitikai hírek aránya, és az eleinte rengeteget emlegetett Donald Trump amerikai elnök is egyre ritkábban került szóba. Ugyanakkor mind többször és egyre negatívabb színben foglalkoztak a hazai ellenzékkel. Áprilisban 785 alkalommal beszéltek – Magyaron kívül – ellenzéki politikusról, többször, mint az előző két hónapban összesen. Mindez pont egybeesik azzal, ahogy a Fidesz Orbán világpolitikai számításai és szerepe után újra a hazai „ellenségmenedzsmentre” kezdett fókuszálni. „A kormánypárt áprilisban érezhetően erőteljes kommunikációs támadásba lendült, ez pedig mintha a Híradóban is leképeződne” – fogalmaz az elemzés.
A legordítóbb mégis az volt a tavaszi műsorfolyamban, ahogyan a miniszterelnök és kihívója „karakterét” építette a Híradó. Ennek méréséhez a két politikus neve előtt és után szereplő 9 szó tartalmát vizsgálták. Február elején Orbán neve körül sokszor szerepelt Trump elnöké, míg Magyarénál az Európai Néppárt és annak elnöke, Manfred Weber, botránnyá dagasztott áprilisi megszólalása után pedig Kollár Kinga neve hangzott el gyakran. Orbánt sokszor kísérte a „béke”, a „család” és a „gazdaság” szó. Magyar neve körül ezzel szemben inkább a „háború”, az „ukrán/Ukrajna” szavak bukkantak fel, de olyan kifejezések is szerepeltek vele együtt, mint például a „bűn”, a „kellemetlen” vagy a „lebukik”.
A Híradó még a megszólalásaikat is más-más kifejezésekkel kötötte a két politikushoz. Orbán többnyire (108 esetben) „mondta”, nemritkán „ki-/bejelentett” (58), „fogalmazott” (52) vagy „hangsúlyozott” (26). Magyar esetében legtöbbször a véleményességet kifejező „szerint” (100) hangzott el, míg a másodlagosságot tükröző „reagált” és a kimondottan sugalmazó „tagad” szavakat is durván két-két tucat alkalommal használták vele kapcsolatban. ¬ Somfai Dávid
