Ellenségeskedéséstrauma

elemző

72 éves, a New York állambeli Syracuse-ban, a holokauszt elől elmenekült apától született, az amerikai Cornell Egyetemen és a ­Jeruzsálemi Héber Egyetemen szerzett diplomát. Kelet-jeruzsálemi jogi és politikai kérdésekre szakosodott ügyvéd, aki izraeliek és palesztinok között számos civil és diplomáciai egyeztetésen vett részt. Ehud Barak volt kormányfő egykori ­tanácsadója, rend­szeresen publikál.

AFP / HANI ALSHAER

Halálos áldozatokat követelt a Gázai övezetben az életmentő élelmiszeradagok szétosztásának múlt héten indult új rendszere: a rafahi központnál történt incidensekben 34-en vesztették életüket. Gázai források szerint izraeli katonák nyitottak tüzet az élelemért tülekedő civilekre, az izraeli hadsereg annyit közölt, katonái figyelmeztető lövéseket adtak a feléjük közeledőkre. Az USA által finanszírozott és Izrael által is támogatott Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) négy lerakatot hozott létre a területen, de a közel három hónapnyi szünet után újraindult segélyezést veszélyezteti a rendkívül rossz biztonsági helyzet.

A hagyományos segélycsoportokat kikerülő új rendszer célja, hogy kizárja a Hamászt a kedvezményezettek közül, de az ENSZ és több nagy nemzetközi segélyszervezet szerint a GHF nem tartja be a humanitárius alapelveket. Az utóbbi ugyanakkor hétfőn közölte, hogy alig egy héttel a munka megkezdése után már összesen 6 millió adag élelmiszercsomagot osztott szét. Kérdés, tudja-e tartani a tempót, és elég-e a mennyiség az övezet 2,3 milliós lakosságának. Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy Gáza minden lakosa éhezik. Izrael folytatta az offenzívát, amelynek célja a teljes övezet elfoglalása. A gázai lakosság közel háromnegyede úgynevezett evakuációs területen vagy tiltott zónában zsúfolódott össze. Az izraeli támadások tucatjával szedik áldozataikat, gázai források szerint eddig közel 55 ezer palesztin halt meg a háború kezdete óta.

Közben a Szabadság Flottillájának Koalíciója (FFC) nemzetközi nonprofit szervezet újabb hajója, a Madleen vasárnap Cataniából útnak indult Gáza felé, fedélzetén önkéntesekkel, köztük Greta Thunberg svéd klímavédelmi aktivistával és Liam Cunningham ír színésszel. A csoport szerint a hajó kevés segélyt tud ugyan szállítani, de az útnak jelképes üzenete van. A Koalíció másik hajóját, a Conscience-t a múlt hónap elején két drón támadta meg a máltai felségvizeket elhagyva, Izrael azóta sem reagált az őt ért vádakra. „Nem számít, mennyire veszélyes a misszió, mert a közelében sincs annak a veszélynek, amelyet a világ hallgatása jelent a népirtással szemben” – nyilatkozta Thunberg. Az Izraelre gyakorolt európai nyomás kétségtelenül nő, a madridi kormány fegyvereladási embargót sürgetett Izraellel szemben, Emmanuel Macron francia elnök a palesztin állam elismerését fontolgatja, a brit kabinet pedig két szélsőséges izraeli miniszter ellen szankciókat helyezett kilátásba, miután felfüggesztette a kereskedelmi tárgyalásokat a zsidó állammal.