Kisebb veszteség, tartós tőkehiány

A múlt évet 788,7 milliárd forintos veszteséggel zárta az MNB a 2023-as 1763,2 milliárd után. A mínusz mérséklődésének az az oka, hogy a kamat- és kamat jellegű műveletek ­vesztesége – alapvetően a betétekre fizetett kamatok csökkenése nyomán – 1790 milliárdról 701 milliárd forintra esett. A devizaárfolyam-változás, azaz a forint leértékelődése ugyanakkor 393 milliárdos nyereséget hozott az MNB-nek. A mérleg pénzügyi műveletek sora 330 milliárdos mínuszt mutat, amit a jegybank részben azzal magyaráz, hogy a pandémia alatt vásárolt hosszú futamidejű államkötvények egy részét az Államadósság-kezelő Központ tavaly decemberben piaci áron, azaz a könyv szerinti érték alatt vásárolta vissza az MNB-től. E művelet célja a hivatalos államadósság-ráta szépítése volt – ezért vett meg és vont be az ÁKK két részletben 1077 milliárd forintnyi állampapírt –, 2024 decemberében az államadósság GDP-hez viszonyított aránya mégis 0,5 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbi 73 százalékot; idén március végére pedig 75,5 százalékra nőtt. A folyamatos veszteségek miatt az MNB saját tőkéje 2024 végén 1665 milliárdos hiányt mutatott, az eredménytartalék mínusza pedig 2014 milliárd forint volt. A jegybanktörvény szerint amennyiben a saját tőke hosszabb ideig a – 10 milliárd forintos – jegyzett tőke szintje alatt van, a központi költségvetésnek legalább a jegyzett tőke mértékére ki kell pótolnia.

Azt azonban a törvény nem definiálja, hogy a „hosszabb idő” mit jelent, azt pedig, hogy szükség van-e az MNB feltőkésítésére, a Költségvetési Tanácsnak kell megállapítania. A testület azonban – amelynek egyik tagja Varga Mihály jegybankelnök – úgy látja, hogy „az MNB saját tőkéje hosszabb távon pozitívba fordulhat”, és hogy „egy jegybank negatív saját tőke mellett is elláthatja hatékonyan a törvény áItaI rábízott feladatokat”. A nemzetgazdasági tárca egyébiránt sem az idei, sem a 2026-os költségvetésben nem vette tervbe az MNB feltőkésítését. A Szabadság téri székház rekonstrukcióját koordináló, valamint több értékes ingatlant, köztük a Postapalotát és a Krisztina körúti Budai Központot birtokló MNB-Ingatlan Kft. saját tőkéje a 2023. évi 225 milliárdról 181 milliárd forintra csökkent, mivel a „nemzetközi értékbecslési szabványok” alapján „szigorúbb, piaci alapon történő újraértékelést hajtottak végre”. A jegybank működési költségei Matolcsy György elnöksége idején, 2014-től 2024-ig 32,2 milliárdról 87 milliárd forintra nőttek, ezen belül a személyi ráfordítások 16,3 milliárdról 43,5 milliárdra emelkedtek, az MNB éves átlagos létszáma pedig 1192-ről 1607-re, sőt a tavalyi év végére 1758 főre duzzadt. Mivel ezt követően Varga Mihály pénzügyminisztériumi csapatából is sokan átigazoltak a jegybankhoz, a márciusban kinevezett elnök 15 százalékos létszámcsökkentést hajtott végre.