Hiánynövelés

Váratlanul megemelte a kormány a GDP-arányos idei költségvetési hiánycélt, 3,7-ről 4,1 százalékosra, a pénzforgalmi deficit pedig 4123 helyett 4774 milliárd forint lehet. Ezt azzal magyarázzák, hogy az eddig vártnál kisebb adóbevételre számítanak, az EU-pénzek pedig továbbra is csak csordogálnak. Az Államadósság-kezelő Központ az új terv szerint 838 helyett 1685 milliárd forint értékben bocsát ki idén devizakötvényt, azaz az évközi visszavásárlásokkal együtt is sérül majd a 30 százalékos devizaarány. A friss adatok szerint a központi költségvetés 2025. májusban 129,5 milliárd forint többlettel zárt, mivel az MVM ebben a hónapban fizetett be 213,5 milliárd forint osztalékot az államkasszába. Szintén most érkeztek be a társaságiadó-befizetések, ez 238,4 milliárd forint bevételt jelentett. Az idei első öt hónapban 2217 milliárd forint kamatot kellett kifizetni, nagy részét az inflációkövető lakossági állampapírok után, amelyek kamatát jelentősen megemelte a fogyasztói árak 2023-ban 17,6 százalékos növekedése. Január–májusban a tavalyinál 7,8 százalékkal több adó és járulék érkezett be, a fogyasztáshoz kapcsolódó adókból pedig közel 12 százalékkal több folyt be. Összességében mégis 2800 milliárd forint az államháztartás központi alrendszerének első öthavi hiánya.