Portré
¬ Milyen Magyarországon indiaiként élni?
Amikor 1991-ben idejöttem, nagyon nehéz volt. Azt mondta az apám, fiam, ne szenvedj, menj inkább Bécsbe. Át is mentem, három hónapig laktam ott, de inkább visszajöttem, mert az akkori Bécset sokkal rasszistábbnak tartottam, mint Budapestet vagy Magyarországot. Mindig nagyon szerencsés voltam, kedvesek voltak velem a magyarok, a barátaim 98 százaléka magyar. A helyzet azért az elmúlt 10–12 évben megváltozott, érezni egyfajta megkülönböztetést, de összességében azt gondolom, hogy a magyarok 60-70 százaléka bölcs. Mindig lesz 10 százaléknyi szélsőség, amelyik balra vagy jobbra húz, a világon mindenütt megvan ez. A lényeg az, hogy a közép mit akar, milyenek az érzései. Én bízom a magyar emberekben.