Beragadt gázcsomag
Június 11-én, egyhetes véleményezési határidővel megjelent az Energiaügyi Minisztérium jogszabálytervezete, amely eltüntetné a három éve létrehozott különleges földgázkészletezést azzal, hogy a kötelezően elkülönített készleteket a következő fűtési szezonokban felhasználtatná az egyetemes szolgáltatásban. A rezsivédelmi szolgáltatást nyújtó földgázszolgáltató részére tulajdonba adható földgáz mennyiségéről címet viselő, augusztus 1-jével hatályba léptetni szándékozott jogszabálytervezet ugyan rögzíti, hogy „a megfizethető energiaárak fenntartása érdekében a kapcsolódó költségvetési kiadások jelentős csökkentését szolgálja”, de nem a rezsivédelemről szól.
A magyarországi gáztárolók jórészt lemerült olajmezők vagy gázmezők átminősítésével születtek. Az 1700 méteres mélyben „üzemelő” Szőreg–1 földgáztároló egy olyan, már letermelt olajmezőn működik, amelynek óriási, 2,4 milliárd köbméteres gázsapkája van. Ez tölti be az úgynevezett párnagáz szerepét – gyakorlatilag ez biztosítja a tároló ki- és betárolási képességét; e gázsapka tetejére „ültetik rá” a betárolandó földgázt. Az 1,9 milliárd köbméteres betárolási kapacitással rendelkező Szőreg–1 akkor jutott el az olajkitermelési fázisa végére, és tervezték már az úgynevezett sapkagáz kitermelését is a mezőről, amikor 2006–2007-ben a stratégiai gáztárolók ötlete felmerült a magyar kormányzati politikában. A gáztárolók készletnyilvántartásának alapelve az, hogy amennyiért a gázt megvették és betárolták, annyiért tartják azt nyilván – egészen az értékesítésig. 2021 szeptemberében Szijjártó Péter bejelentette a kormány Gazprommal kötött, 10 + 5 évre szóló új, hosszú távú gázszerződését az évi 4,5 milliárd köbméter földgáz vásárlásáról, majd decemberben megjelent egy kormányrendelet, amelyben az egyetemes szolgáltatóknak kölcsönadták a párnagáz egy részét, egy miniszteri rendelet pedig a biztonsági földgázkészlet mennyiségét harmadával csökkentette, ezzel segítve a rezsiharcot. A kölcsönvett gázmennyiséget pedig 2022 szeptemberéig kellett visszapumpálni a tárolói rendszerbe.
2022 júliusában aztán, a háború miatt elszálló energiaárak idején, az Orbán-kormány egy különleges, mintegy 740 millió köbméternyi („legfeljebb 7,8 millió MWh energiaértékű”) földgázkészlet-beszerzésről döntött, amiért Szijjártó Péter éppen akkor már Moszkvában kilincselt. A vásárlást 1,85 milliárd eurós (akkori árfolyamon mintegy 735 milliárd forint) bankhitelből finanszírozták, az állam készfizetési kezessége mellett. Mivel a földgáz piaci ára aktuálisan megawattóránként 40 euró körül mozog, az előző fűtési szezon során pedig 40–60 euró között járt, az extra Szijjártó-gázt 50 euróval számolva akár mintegy 550 milliárd forintos veszteség is összejöhet. Azt, hogy a készülő jogszabály célja a tárolói főkönyvekből kiradírozni e tételt, valószínűsíti az is, hogy a tervezet mellékletében szereplő sorok összege lényegében ugyanazt a földgázmennyiséget adja ki, mint a kényessé vált korábbi beszerzésé. A mellékletbe pedig az is bekerült, hogy 2026 januárjától, havi bontásban „oldódhat fel” a rezsivédett rendszerben ez a drága gáz. Ez a jövő év első és utolsó három hónapjára pontosan kiírta a felszámolandó mennyiségeket, vagyis két fűtési szezonra (2025. október – 2026. április és 2026. október – 2027. április) osztaná szét a beragadt gázcsomagot. A két tételsor között parlamenti választás lesz Magyarországon. ¬ Szabó M. István
