Azötazújkettő

A katonai költségvetésnek a hágai NATO-csúcson beharangozott, de már egy ideje sejthető emelése kapcsán amióta az Washington nyomására realitássá vált, feltűnően csendes a magyar kormány. „Tüdőn lövi a magyar gazdaságot, megfektet minket” – mondta Orbán a hadigazdaságnak titulált, ötszázalékos emelésről fél éve, Trump beiktatása előtt. Kifejtette, hogy az óvatos duhajok táborába fog tartozni, vagyis ha emelni kell, akkor csak fokozatosan tenné. „Ez részben módszertani kérdés, lehet olyan megegyezésre jutni, ami a kreatív könyvelés vegyítése a valódi védelmi kiadásokkal” – mondta Ugrósdy Márton, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára nemrég a HVG-nek adott interjújában. Az Egyensúly Intézet konferenciáján Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkára beszélt arról, hogy lassú, például évi 0,2 százalékpontos emelést tud elképzelni. Ilyen ütemben másfél évtized lenne a GDP öt százalékának elérése, a három és fél pedig nyolc év.

A magyar kormány évekkel az európaiak előtt kezdett haderőfejlesztésbe, a hazai védelmi kiadások 2023 óta elérik a GDP két százalékát. Ugyanakkor az évek alatt leépült honvédség forrásainak legnagyobb részét a beszerzések viszik el, az elmúlt négy évben 45 százalék felett volt az erre fordított összeg aránya, amivel azóta folyamatosan NATO-dobogós volt Magyarország. Ezen a ponton azonban a gazdaság el is érte a teljesítőképessége határát. Az idei költségvetési hiánycél csaknem hatvan százalékát úgy élte fel a kormány az év első öt hónapjában, hogy a tervezett 3,7 százalékos deficitet időközben a GDP 4,1 százalékára emelték. Így a védelmi kiadások növelésével az államadósság és a szociális kiadások rovására lehet játszani – vállalva az ezzel járó politikai következményeket. Az EU segít viszont a deficitalapú finanszírozásban, mert a maastrichti kritériumokban a GDP három százalékában maximált költségvetési hiány túllépését további másfél százalékponttal engedélyezik védelmi célokra. Emellett kedvező feltételekkel közös hitelt tesz elérhetővé a tagállamoknak, ám ez utóbbit „eladósítás” címszóval elutasítja a magyar kormány. „Bár vért izzadtunk, eddig kipréseltük magunkból” – mondta Orbán a védelmi kiadások emeléséről. ¬