Azigazánhalottpénz

Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Pedig valójában semmi mást nem szeretne, mint annak ellenére továbbtanulni, hogy egy ezer­lelkes faluban nőtt fel. Ő az, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak.

¬ Mit szóltak a munkahelyén, hogy a miniszter azt mondta, vigyázzon, nehogy kizsákmányolja a munkáltatója? Tudnak róla, hogy felszólalt Lázár János bajai fórumán?

A munkáltatóm tud róla, de nem kommentálta. Nincsen ebből hátrányom.

¬ Bátorság viszont kell ahhoz, hogy felszólaljon egy ilyen fórumon, nem? Azt hogyan szedte magára?

Nem is csak bátorság kell, hanem egy bizonyos fokú elkeseredettség, amit érez az ember az országban, amikor fiatalként látja ezt a kilátástalanságot, sorstalanságot. Amit tapasztal belépve a munka világába, és főleg úgy, hogy vidéken jóval alacsonyabb fizetések vannak, mint a pesti régióban, ahogy azt a miniszter úr is elmondta, igaz, kis ferdítéssel, mert sem Budapesten nem lehet annyit keresni, mint amennyit mondott, sem Bács-Kiskun megyében. Vidéken fiatalként boldogulni, és főleg pályakezdőként, nehéz.

¬ Nehezen talált munkát? Mi a végzettsége?

Érettségim van, azt most tettem le. Ha az ember nagyon szeretne dolgozni, akkor pár hónapon belül talál magának munkát. Egy nagyobb városban, például járási székhelyen, megyeszékhelyen, megyei jogú városban nyilván egyszerűbb elhelyezkedni, mint egy kis faluban. Ráadásul egy fiatalnak jóval nehezebb a terep, mint egy tapasztaltabb felnőtt számára, akit szívesebben foglalkoztatnak, előbb vesznek fel, mint egy pályakezdőt.

¬ A fórumon azt mondta, napi 10–12 óra munkával keres 10–15 ezer forintot. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a fiatalok bére az utóbbi években valamelyest kezdett felzárkózni az átlaghoz, miután a kormány adómentessé tette a 25 év alattiak jövedelmét.

Maga az szja-mentesség jó. De kevés az olyan munkáltató, aki tud a fiatalabb korosztályra építeni. Végzettséggel sokkal egyszerűbb munkát találni, mint diákként.

¬ Merthogy a munka mellett még tanul, vagy legalábbis folytatni szeretné a tanulmányait?

Folytatni szeretném, de egyelőre olyan kilátástalan, hogy meg sem próbálom. A kollégiumi férőhely még az egyetemi városokban is szinte zéró, lakást fenntartani saját magamnak szinte lehetetlen.

¬ Szüleivel él még?

Igen.

¬ Mit tanulna?

Kétféle szakon gondolkodtam eddig, a történelem–földrajz tanári szak már egészen régóta kíváncsisággal tölt el, de foglalkoztat az újságírás is, mert talán ezen a pályán lehetne legjobban feltárni ennek a romlott rendszernek a bűneit, illetve ferdítéseit.

¬ A tanulás helyett most mit dolgozik?

Boltban vagyok eladó itt, Bácsborsódon.

¬ A közösségi médiában is látszik, hogy mindig is vállalta a politikai nézeteit, volt, hogy választási kampányokban is beállt egy-egy jelölt mögé. Ez a politikai aktivizmus a mindennapjainak a része?

Nálam a politikai aktivitás szinte mindennapos, és bármikor előkerül a kérdés, nyíltan felvállalom a véleményemet még itt, vidéken is. Pedig tudjuk, hogy vidéken az ellenzék nem a legerősebb a kormánypárttal szemben. Mindig kiálltam azok mellett, akikkel azonosak a politikai nézeteim, küzdöttem értük, és ezen a jövőben sem szeretnék változtatni.

¬ A bajai fórumra saját elhatározásból ment el, vagy egyeztette valakivel azt?

Egyáltalán nem egyeztettem erről senkivel. Saját magam elszántsága és őszintesége vezetett ahhoz, hogy kimentem néhány barátommal, ismerősömmel.

¬ A kormány sokszor hivatkozik arra, hogy most több embert foglalkoztatnak, mint 2010 előtt, és ez a statisztikai adatok szerint a fiatalok körében is így van. Ezt a saját környezetében is érzékeli?

Igaz, hogy több fiatal dolgozik, de ez éppen azt a tendenciát mutatja, hogy maguk a családok elszegényednek. Ha a gyerek talpra szeretne állni, akkor neki is el kell kezdenie dolgozni.

¬ Milyen változások kellenének ahhoz, hogy könnyebb legyen a fiatalok munkakezdése?

Egyrészt a minimálbér még gyorsabb és még nagyobb volumenű emelése lenne a legfontosabb, erre alapoznék első körben. A második egy nagyobb mértékű lakhatási támogatás lenne. A harmadik pedig a tanulás. Ha egy fiatal elhelyezkedik egy adott szakmában, akkor az őt foglalkoztató cég – ahhoz hasonlóan, ahogy az Németországban is történik – felkínálhatna neki egy továbbtanulási lehetőséget. Az én esetemből kiindulva például, ha egy fiatal egy boltban dolgozik, akkor az adott cég támogathatná a továbbjutási lehetőséget: üzletvezetőként, területi vezetőként, szépen megjárva a lépcsőket magasabb pozícióba is kerülhetne. Magyarországon viszont ez nem így működik, pedig az lenne a legfontosabb, hogy a fiatalok tovább tudjanak tanulni. ¬