Országahatáron

„Isten áldja Ilan Sort. Minden hónapban küld itt mindenkinek ezer lejt (húszezer forintnyit), ha ő nem lenne, egyáltalán nem tudnánk kijönni a jövedelmünkből” – mondta a HVG-nek a Moldovához tartozó autonóm terület déli részén lévő Congaz külterületén épített GagauziyaLand vidámpark egyik alkalmazottja. Arra is megvan a válasza, hogy az Oroszországban élő milliárdost Moldovában távollétében 15 év börtönre ítélték, mert egymilliárd dollárt sikkasztotta el különféle banki trükkökkel. „Itt mindenki lop, Sor legalább visszaad valamit” – hangzik a felmentő mondat.

Az oroszok szövetségesének számító Sor finanszírozza a GagauziyaLandot is – valamennyi attrakció ingyenes, a park valóban népszerű a helyiek között –, ám ebben az esetben is igaz az, hogy ingyensajt csak az egérfogóban van. A törvényellenesen – orosz bankok okostelefonos applikációján keresztül – küldött pénzzel együtt ugyanis komoly orosz propaganda is érkezik, amit a helyiek többsége elhisz. „Nem kell nekünk az EU-tagság, mert akkor egyből itt lesz a NATO” – magyarázza az autonómia központjában, Comratban lévő piacon az egyik eladó. A másik arról beszélt, hogy nekik nem kell az LMBTQ-közösség, sem pedig az, hogy esetleg az EU-tagság miatt elveszítsék a földjeiket.

A Gagauziában élő mintegy 130 ezer ember leginkább azért hiszi el a Kreml propagandáját, mert a török eredetű népcsoport a szovjet időkben az orosz nyelvet használta, nem pedig a moldovait – ami gyakorlatilag megegyezik a románnal –, és a birodalom 1991-es szétesése után sem kezdtek el tömegesen románul tanulni. Ezért elsősorban az oroszországi tévét nézik és az ottani netes forrásokat olvassák.

A Szovjetunió szétesésének időszakában, amikor elszakadt Moldovától a magát ma is függetlennek tartó Dnyeszter Menti Köztársaság, Gagauziában is megjelentek a szeparatista erők, s fegyveres összecsapások törtek ki a moldovaiak és a gagauzok között. Bár a konfliktust végül sikerült békésen rendezni – akkor kapott autonómiát a körzet –, a helyiek attól tartanak, eljön Románia és Moldova egyesülése, és akkor eltűnnek a románság tengerében.

A részben még szovjet „díszletek” között élő Gagauziában – a főváros főutcáját Lenin útnak nevezik, s a mai napig áll a bolsevik vezető szobra – annak ellenére sem népszerű az EU, hogy sok projektet finanszíroz a térségben. „Nemcsak az épületekkel kellene foglalkozni, hanem az ott élő emberekkel is” – vélik moldovai elemzők, akik szerint az EU-nak e szerint lenne érdemes változtatnia a politikáján, ahogy a moldovai vezetésnek is. Az iskolákban tanítják a román nyelvet, ám komoly gondok vannak a tananyaggal és a tanárokkal. „A románt inkább második nyelvként kellene oktatni, mert az iskolába kerülő diákok oroszul beszélnek, és állandó kudarc­élményt okoz, ha elvárják tőlük a román­nyelv-tudást. Ennek az a következménye, hogy sokan csak pár szót tanulnak meg, ez pedig nem elég az integrációhoz. Az is baj, hogy sokszor úgy tűnik, a chisinaui vezetés elengedte Gagauziát” – állítják a HVG-nek nyilatkozó helyi szakértők.