Négymarokkal

A Tesla részvényei hétfőn lejtőre kerültek, mert a számos kihívással küzdő amerikai elektromos­autó-gyártónak más sem hiányzik, mint hogy a vezérigazgatója, Elon Musk újra beleártsa magát a politikába. Hiszen az sem tett jót a cégnek és a papírjainak, amikor a világ leggazdagabb embere Donald Trump elnök különleges kormányzati alkalmazottjaként az államgépezet karcsúsításán dolgozott. Ezzel nemcsak elhanyagolta a modelljei elöregedésével küzdő Teslát, de arrogáns szerepvállalásával világszerte vevőket vadított el a márkától.

A nyughatatlan Musk szombaton a birtokában lévő X – egykori Twitter – mikroblogon jelentette be, hogy megalakította az Amerika Pártot, hogy visszaszerezze a szabadságot az amerikaiaknak. A döntését az váltotta ki, hogy a múlt héten előbb a szenátus, majd a képviselőház is elfogadta a Trump által keresztülerőltetett költségvetési törvényt, amelyben még szélesebbre nyílhat a szakadék a kiadások és a bevételek között, s a deficitek finanszírozására 5 ezermilliárd dollárral felemelik az adósságplafont. A csomagot már tervezet formájában „visszataszító förtelemnek” minősítette Musk, aki azzal fenyegeti a republikánusokat, hogy a 2026. novemberi félidős kongresszusi választás pártbeli előválasztásain jelölteket indít azok ellen, akik ellenezték a fiskális felelőtlenséget jelképező elképzeléseket, ám végül Trump nyomására igennel szavaztak. A nemet mondó bátrak közé a szenátusban három, a képviselőházban pedig két republikánus tartozott.

A kormányzati pályafutását befejező Muskot májusban még szép szavakkal búcsúztató Trump berágott, úgy véli, egykori szövetségesének elment az esze, s a törvényt valójában azért ellenzi, mert abban megszüntetik az elektromos autók – így a Teslák – vásárlására a Biden-adminisztráció által adott adókedvezményt. Kilátásba helyezte, hogy felülvizsgálják, illetve megszüntetik a Musk vállalkozásainak – a Teslán kívül elsősorban a SpaceX űripari cégnek – nyújtott támogatásokat és a velük kötött szerződéseket. Trump még azzal a gondolattal is eljátszott, hogy mi lenne, ha a dél-afrikai születésű milliárdost megfosztaná a 2002-ben kapott amerikai állampolgárságától, majd deportálja.

Hétfőn még nem látszott, hogy Musk el is végezte volna a szükséges papírmunkát, s bejegyezte volna az Amerika Pártot a Szövetségi Választási Bizottságnál. Ez azonban csak az út kezdete, hiszen a polgárháború után kétpártrendszerre berendezkedett Egyesült Államokban egy harmadik politikai erő előtt hatalmas bürokratikus és szervezési akadályok állnak. Egyes szövetségi államokban léteznek kisebb helyi pártok, amelyek a republikánusokhoz vagy a demokratákhoz kötődnek, s a Libertariánus Párt és a Zöldek még elnökjelöltet is állítanak, de az országos politikába nincsen beleszólásuk. Legutóbb Ross Perot 1992-ben függetlenként 19, négy évvel később az általa alapított Reform Párt jelöltjeként 8,4 százalékot szerzett az elnökválasztáson, de egyikkel sem jutott elektorhoz.

Musk azonban bekavarhat a republikánus képviselő- és szenátorjelöltek előválasztásán, mert a trumpista politikusok kiütéséhez kevesebb pénz kell, mint egy elnökválasztási kampányhoz. A 342 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Musk – aki a Trump elleni pennsylvaniai merénylet után vált az újrázni igyekvő politikus cimborájává – tavaly példátlanul sokat, mintegy 250 millió dollárt költött Trump, s további ötvenet a republikánusok támogatására. Költséghatékony módszer lenne, ha a képviselőházra koncentrálna, mert ott jövőre elég három mandátumot átbillenteni a demokrata többséghez, amivel Trump elveszítené a kasszakulcsot. De a szenátus is megérhet egy próbát, ahol négy helyet kellene elvenni a republikánusoktól a fordulathoz.