Büntetés gyanánt
Az Európai Unió elhalasztotta a 21 milliárd euró értékű amerikai termékre kedden életbe léptetni tervezett büntetővámok bevezetését – jelentette be vasárnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A tarifa egyebek mellett csirkehúsra, ruhaneműre és motorkerékpárra vonatkozott volna, válaszként arra, hogy Donald Trump amerikai elnök áprilisban a meglévőkön felül 10 százalékos vámot vetett ki EU-ból származó mintegy 380 milliárd eurónyi importra. Az Eurostat adatai szerint a 27 tagú EU és az USA közötti kétoldalú kereskedelem – áruban és szolgáltatásokban – tavaly 1700 milliárd euró volt. Az USA exportját a nyersolaj, a repülőgépek, az autók, a gyógyszerek és a gyógyászati, illetve diagnosztikai eszközök uralták, míg az EU kivitelében a gyógyszerek, az autók, a repülőgépek, a vegyipari termékek, az orvosi eszközök, az égetett szeszes italok és a borok játszották a fő szerepet. A kétoldalú áruforgalomban az EU többlete 2024-ben 198 milliárd euró volt, amit viszont 50 milliárdra csökkentett a szolgáltatásokban az amerikai csúcstechnológiai cégeknek és bankoknak tulajdonítható uniós deficit. Trump szombaton 30 százalékos büntetővámmal fenyegette meg az EU-t – az áprilisi tarifa még 25 százalék volt –, ha augusztus 1-jéig nem sikerül megállapodni neki tetsző módon, ami szavai szerint teljes vámmentességet jelentene az amerikai termékekre, és a másik irányban a 10 százalékos „alapvámot” az uniósakra. Von der Leyen a tárgyalások sikerében bízva halasztotta el az EU viszonosvámjainak kivetését.
Trump a múlt héten 21 ország és az EU vezetőjét értesítette levélben arról, hogy milyen büntetővámokat szab ki rájuk, ha augusztus 1-jéig nem kötnek egyezséget az USA-val szembeni kereskedelmi többletük csökkentéséről, végső célként az eltüntetéséről. Eddig csak Nagy-Britanniával és Vietnámmal született megállapodás – Kínával pedig tűzszünet –, de az országok nem tudják, hogyan tárgyaljanak, amikor a Fehér Ház ura a második körben egyaránt büntetni kívánja azokat, akik engedtek neki, s azokat, akik szembeszálltak vele. Mexikó és Kanada úgy kaphat a nyakába 30, illetve 35 százalékos büntetővámot, hogy engedményeket tettek, ráadásul 2020-ban épp Trump követeléseinek megfelelően módosított szabadkereskedelmi megállapodás köti őket hatalmas szomszédjukhoz. Az amerikai elnök politikai fegyverként is használja a vámokat. Brazíliát ugyanis 50 százalékos tarifával büntetné, noha a legnagyobb latin-amerikai gazdasággal szemben az USA-nak évek óta kereskedelmi többlete van, tavaly éppen 7,4 milliárd dollár volt a plusz. A deklarált indokot az szolgáltatja, hogy Trump szerint a brazil kormány boszorkányüldözést folytat korábbi szövetségese, a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro exállamfő ellen, akit bíróság elé akarnak állítani. Bolsonaro kétségbe vonta a hatalomba visszatért baloldali riválisa, Luiz Inácio Lula da Silva győzelmét a 2022-es elnökválasztáson, és vádlói szerint szerepe volt abban, hogy a hívei az új államfő beiktatását követően a fővárosban megtámadták a kormányintézményeket. Trump ebben párhuzamot lát, mert szerinte a 2020-as amerikai elnökválasztást is elcsalták a demokrata Joe Biden javára, a Capitoliumot 2021. január 6-án megostromlók pedig valójában patrióták, akiknek ezért elnöki kegyelmet is adott.
