Dologtalan dolgozók
Gazdaság
Tartalomjegyzék
Új állások betöltése
Munkaerőpiaci anomáliák
Vendégmunkások

Dologtalandolgozók

Egyre több a vendégmunkás, miközben a hazai munkaerő-tartalék – a kormány ígéretével szemben – nem apad. A tartaléksereg aligha aktivizálható, nagyszámú új munkahely pedig nem keletkezik.

Vendégmunkások.
Kinek az állása?
Túry Gergely

Szépkor,szépmunka

A Fidesz még mindig igyekszik sikeresnek láttatni a saját munkaerő-politikáját, elsősorban a foglalkoztatottak számának jelentős növelését felmutatva. Holott a vendégmunkások iránti erős igényen túl egyéb anomáliák is akadnak. A foglalkoztatottság valóban magas, a munkanélküliség pedig alacsony, de jelentősek a területi különbségek. Nógrádban 11 százalék fölött van a munkanélküliségi ráta, de Szabolcsban, Borsodban és Tolnában is meghaladja a 7 százalékot. Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.

A foglalkoztatottak számának emelkedése mögött pedig trükkök és strukturális változtatások is akadnak. Előbbire példa a gyeden, gyesen lévő anyák figyelembevétele foglalkoztatottként. Számuk az elmúlt években csökkent, de még mindig bő 100 ezer fő. Még ma is több mint 60 ezer fővel szépítik a statisztikát a közmunkások. A foglalkoztatottak számának bővülésében benne van a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre emelése. Ennek is köszönhetően a 60–64 éves korcsoportba tartozó foglalkoztatottak száma a 2010-es 80 ezerről tavaly év végére 300 ezer fő közelébe emelkedett. Ám nemcsak a 60–64 évesek közt ugrott meg a munkában állók száma, hanem a 65 év felettiek körében is. Ma ebből a korosztályból mintegy 121 ezer magyar dolgozik a 2010-es 31 ezerrel szemben. Vélelmezhető, hogy a többségük nem jókedvéből tölti munkával a nyugdíjas éveit, hanem azért, mert másként nem látja biztosítottnak a megélhetését.

Összességében 2010 és 2024 között a 40 év feletti korcsoportokban nőtt jelentősen a foglalkoztatottak száma, miközben a 25–40 éveseknél enyhe csökkenést mutatnak a számok. Az ok elsősorban demográfiai: a népesség elöregedésével a népesebb korcsoportok egyre idősebbek lesznek, miközben a helyüket a fiatalabb, kevésbé népes korcsoportok veszik át. Ha úgy tetszik, a demográfiai hullámhegy folyamatosan mozog előre a korfán. Ez pedig azt jelenti, hogy ez a hullámhegy végül – a 2040-es évektől – eléri a nyugdíjkorhatárt, komoly megpróbáltatás elé állítva mind a munkaerőpiacot, mind a nyugdíjrendszert.