Domokos Gábor

Portré

2025. július 24.

MTI / Mohai Balázs

Domokos Gábor

alkalmazott matematikus

„Se képzett matematikus, se képzett fizikus nem vagyok, aminek az interdiszciplináris kutatásban előnye, hogy az éleslátásomat nem homályosítja el a tudás ” – vezet be korszakos eredményei egyik titkába a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszékének professzora, aki 2010 óta az MTA rendes tagja. Nevéhez fűződik két „keljfeljancsi”, a Gömböc és a monostabil tetraéder, a Bille megalkotása, amelyeken ugyanúgy BME-s hallgatóival dolgozott, mint a szintén hozzá kötődő lágy cellákon. Ilyen, a teret hézagmentesen kitöltő, de csúcsok nélküli objektummal Kapu Tibor is kísérletezett az űrben. A 63 éves professzor szülei matematika szakot is végeztek, bár más területen dolgoztak. „Diákkoromban minden zsebpénzemet egy antikváriumban hagytam, ahol irodalmi stílusban íródott régi matematikakönyveket vettem”, de a filozófiai műveket is bújta. „Életem legnagyobb élménye, hogy Baróti Istvánnál tanultam orgonálni.” A rajzolás szeretete vezérelte a BME építészmérnöki szakára, de emiatt nem folytatta a zenélést. Miután 1986-ban végzett, tanulmányutakat tett neves külföldi felsőoktatási intézményekbe, például a Cornell Egyetemre, ahol vendégprofesszor is volt egy évig. Együtt dolgozott többek között a Pennsylvaniai, az Oxfordi, a Cambridge-i Egyetem, valamint a NASA tudósaival. Tanulmányai nemzetközi hírű szaklapokban jelentek meg. A Gömböcért Várkonyi Péterrel közösen megkapta a Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét.

Munkahelyétől karnyújtásnyira lakik közgazdász feleségével. Szerintük tizenkét éves kisfiuknak a MÁV és a BKK iránti érdeklődése minden fantáziát felülmúl. A gyerek kertészkedik is. „Jó ez így, mert zöldségre, gyümölcsre húsz év múlva is szükség lesz, és talán vonatok is közlekednek még.”

¬ Miért fogalmaz úgy a Gömböccel és a Billével kapcsolatban is, hogy azokat megtalálták, nem pedig feltalálták?

Mert ezek a testek már akkor is léteztek, amikor nem tudtunk róluk. Mindkét esetben valakinek a fejében fogalmazódott meg, hogy ilyennek kell lennie. A homogén test, amelynek összesen két egyensúlyi helyzete van, egy stabil és egy instabil, Vlagyimir Arnold orosz matematikus 1995-ös sejtése volt. Ez a Gömböc. A később Billének nevezett, minden helyzetből ugyanarra a lapjára billenő tetraéder léte pedig John Conway brit matematikus agyából pattant ki. Ha valamiben van kreditem e téren, az az, hogy hittem nekik.