Mindig jövőre

Már meg sem próbál az Orbán-kormány úgy tenni, mintha bármi is valóra válhatna a repülőrajt ígéretéből. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elismerte: 1 százalék körül lehet az idei GDP-növekedés. Méghozzá úgy, hogy az első negyedéves stagnálás után április–júniusra szintén nulla körüli eredményt prognosztizált (a pontos számot lapzártánk után teszi közzé a KSH), a harmadik és a negyedik negyedévre pedig 1-2 százalékos dinamikát remél. A hivatali optimizmus azonban töretlen, a miniszter aktuális jóslata szerint a magyar GDP-növekedés 2026 második negyedévében érheti el a 4 százalékos ütemet. Ez a dátum a politika miatt érdekes: a jelek szerint már az NGM is úgy számol, hogy a jövő tavaszi parlamenti választásig nem sikerül érdemben felpörgetni a gazdaságot. A GDP épp az előző választás idején, 2022 második negyedévében járt a csúcsán, azóta kicsivel az alatt ingadozik; ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag stagnáló gazdasággal megy végig a teljes kormány­zati ciklus.

Pedig szép szavakból sosem volt hiány: a kabinet immár az egymást követő negyedik évben nem tudja elérni a saját maga által kitűzött növekedési célt, ezzel együtt zsinórban negyedszer ígéri azt, hogy a következő évben majd nagyot nő a gazdaság. A 4 százalék legutóbb 2022-ben jött össze, a költségvetésben vállalt növekedés elérése pedig 2021-ben. A 2025-ös helyzet annyiban más, hogy a tavaly ősszel beharangozott 3–6 százalék közötti növekedési célnak a felső sávját már akkor elengedték, amikor az idei költségvetést megírták. Akkor 3,4 százalékot foglaltak törvénybe, ezt vitték lejjebb szóban előbb 2,5, majd most már 1 százalékra.

Tavaly ősszel a kormány az Új gazdaságpolitikai akcióterv 21 pontjától várta a gazdaság felpörgését. A HVG elemzése szerint e pontok közül 14 teljesen, 5 pedig részben megvalósult vagy ott tart, ahol időarányosan tartania kell. Ebből pedig úgy tűnik, hogy nem a megvalósítás volt a rossz, hanem a recept: azt sem sikerült eltalálni, hogyan kellene kezelni a gazdaság bajait. A pontok közül három a lakosság jövedelmi helyzetét tervezte javítani, nyolc a cégekét, tíz pedig a lakáshoz jutás megkönnyítését ígérte. A jövedelmi helyzet és ezzel a fogyasztás valóban javul, bár a kényelmetlenül magas, az új kormányzati prognózis szerint idén 4,7 százalékosra várt infláció mellett ez is törékeny. A cégvilág továbbra is válságban van, az EU-támogatások elapadásával és biztos jövőkép nélkül csak tűzoltás zajlik. A lakhatás kapcsán pedig a több évtizedes szokást követve ezúttal is csak a keresletet próbálják segíteni, a kínálati oldalon egyelőre nem értek el érdemi változást.