Piroska és a farkas
Matolcsy György volt MNB-elnök még a távozása után öt hónappal is tud meglepetést okozni. Kérdés, miért kellett az MNB Pallas Athéné Alapítványának egy hajdanvolt nudistastranddal gyarapítania szerteágazó vagyontárgyai körét. Az alapítványi vagyonnak ugyanis része a balatonakarattyai part háromhektáros területe, benne az egykori Piroska nudistakempinggel. A hosszú évek óta bezárt ingatlan kalandos úton került Matolcsy és a fia, Ádám közelébe. Tíz éve Csányi Sándor OTP-elnök érdekeltségéből szerezte meg az MKB-bankcsoport, amely utóbb nagyrészt Mészáros Lőrinc fennhatósága alá került, majd az MBH-gömböc egyik pillére lett. Négy évvel ezelőtt újra gazdát cseréltek a vízparti ingatlanok: miután az önkormányzat lemondott az elővásárlási jogáról, a Garda Ingatlanfejlesztő Alap lett az új gazda, amelyet a kis Matolcsy üzleti-baráti köréhez sorolt Száraz István Quartz alapkezelője navigált. A település polgármestere akkoriban Matolcsy Gyöngyi, az exjegybankelnök exneje volt.
Meglehet, afféle grandiózus építkezést terveztek ide is, amilyet az egykori MÁV-üdülő helyén megvalósítottak. Az alapítvány sajátos vagyonkezelését és -vesztését leleplező Állami Számvevőszék külön jelentést szentelt az MNB ingatlangazdálkodásának, amelyben kiemelte a pazar oktatási és üdülési centrumot. Egyrészt a felépítésében Matolcsy Ádám egy másik cimborája, Somlai Bálint kapott indokolatlanul vaskos megbízásokat, másrészt az MNB luxuskörülmények között nyaraltatta ott a munkatársait. Nem csoda, ha Varga Mihály, az új jegybankelnök úgy döntött, takarékossági okokból eladja a létesítményt.
Még titok, hogy ez a sors vár-e a Piroska kempingre és a szomszédos területekre is, de a HVG információi szerint augusztustól legalább a vagyonkezelésük joga visszakerült a Pallas Athéné saját vagyongazdájához, az Optima Zrt.-hez. Ebből jelenleg annyi látszik, hogy a Quartz honlapjáról eltűnt a Garda alap, az MNB nyilvántartása szerint pedig az Arcadia nevű alapkezelő menedzseli, amely az Optima-cégcsoport tagja. A magaspart alatti területek fejlesztése különösen érzékeny téma Akarattyán, miután a helyi természetvédők már 2017-ben felléptek a Matolcsyné vezette önkormányzat által fellazított építési szabályok ellen. Az ügyben ombudsmani jelentés is született, vészharangként a potenciális környezetkárosítás és az ingatlanok hosszú távú leértékelődése miatt. A Quartz vezérigazgatója, Valkó Mihály 2025 elején még úgy nyilatkozott a HVG-nek: bármiféle fejlesztés esetén „próbáljuk a legtöbb szempontot figyelembe venni, így az ombudsmani jelentés megállapításait is”.
A Pallas Athéné Alapítvány Varga által delegált, új vagyonkezelői fokról fokra próbálják visszavenni a Matolcsy fiú kalandor baráti köréhez kihelyezett közvagyont, amelynek még a számbavételével sem végeztek. A Quartztól a minap egy másik alap, a Közép-európai III. Magántőkealap is szerencsésen visszakerült az Optima hasonló nevű alapkezelőjéhez. E magántőkealap fő befektetése a Metropolitan Egyetem, amelynek elnök-vezérigazgatója, Czene Gréta (Matolcsy György bizalmasa) nemrégiben megalapította a rejtélyes Eurázsia Pénzügyi Központjáért Alapítványt, amelynek kuratóriumi elnöke az idősebb Matolcsy. Rejtély, ki, mennyivel és milyen célra tölti majd fel az új alapítványt (HVG, 2025. május 15.).
A háttérben közben csendben megindult a Száraz István nevére vett, illetve irányítása alá helyezett vagyonok átrendezgetése, porlasztása. Tán arra is készülve, hogy a Pallas Athéné százmilliárdos közpénzvesztéséért – hozzon bármit 2026 áprilisa – valakinek mégiscsak felelnie kell. A nyár eleje óta a Quartz alapkezelőnek nem Száraz a kizárólagos tulajdonosa: kisebbségben bekerült mellé egy Matolcsy Ádámhoz köthető dubaji cég, a fiatalember köreihez tartozó – és a Pallas Athéné vagyoni ügyeivel a Matolcsy-éra utolsó hónapjaiban megbízott – Stofa György holdingja, egy további magyar, baráti kft, illetve a csapatnak dolgozó Sándor Tamás ügyvéd.
Eközben megkezdődött a Quartz fennhatósága alatt álló, titkos befektetői hátterű tőkealapok átalakítása, amelyek korábban jelentős – 23 százalékos – kisebbségi tulajdont szereztek az MBH Bankban. Egyikük a Shihon Magántőkealap, amelynek az irányítása a Száraz-féle érdekeltségi körből Mészáros-közeli kezekbe került, miközben a tulajdonosi részesedése 15 százalék fölé nőtt. Új alapkezelője a Citadel, amely a cégiratok alapján szintén a Száraz-birodalom része volt, de ma már felerészben Tajthy Attila, az egykori takarékszövetkezeti integrációs szerv, az SZHISZ főnöke a tulajdonosa (HVG, 2025. július 31.). A vezetői viszont eddig is az MBH gerincét alkotó takarékos érából ismert pénzügyesek voltak. Tajthy a HVG kérdésére elmondta: a Citadel egy kis butik alapkezelő, mindössze két, zárt körű alappal (a másik egy ingatlanalap). Hogy a Shihon áthelyezésével együtt megváltozott-e a mögötte álló befektetők személye is, arról nincs információ, ám Tajthy szerint „a Citadelnek nincs tulajdonosi kötődése az általa kezelt magántőkealaphoz”. Ez azt jelenti, hogy az alapkezelő tulajdonosainak nincsenek befektetési jegyei.
Az MBH hitelágon százmilliárdos nagyságrendben köteleződött el az alapítvány és Matolcsy Ádám érdekeltségei felé. A tulajdonosi szerkezet kitisztítása immár a szalonképesség kritériumává válhat az MBH számára, főleg ha az állam a tőzsdén akar megválni a részesedésétől. Az Európai Bizottság pedig a közelmúltban információt kért a magyar hatóságoktól, hogy tisztázza: segítette-e tiltott állami támogatás a takarékszövetkezeti szektort is elnyelő MBH létrehozását. ¬ Gyenis Ágnes
