Egymindenkiellen
Az amúgy is tágan értelmezett elnöki hatalma összes lehetőségével lecsap vélt vagy valós ellenfeleire Donald Trump, aki kicsinyes bosszút áll mindenkin, aki valaha is neki nem tetsző dolgokat mondott vagy tett.
Az elnök célpontja
Terelés
Donald Trump makacsul próbálja elterelni a figyelmet az Epstein-ügyről, hangoztatva, hogy a 2019-ben a New York-i börtönében öngyilkosságot elkövetett szexuális ragadozóval már az előtt megszakította a kapcsolatot, hogy kiderültek volna a bűncselekményei. A saját csapdájába esett, mert az őt a tavalyi választási győzelmében segítő Tegyük újra naggyá Amerikát (Make America Great Again, MAGA) mozgalmat rászoktatta, hogy higgyen a legvadabb összeesküvés-elméletekben. Márpedig a kampányában azt ígérte, nyilvánosságra hozza az Epstein-dossziét, s mivel nem tette meg, az eddig őt tűzön-vízen át követő hívei közül sokan úgy vélik, a lerombolni ígért mélyállam szereplőit védi, sőt akár neki is lehet takargatnivalója. A váratlanul baráti tűz alá került Trump utasította Pam Bondi igazságügy-minisztert, hogy kezdeményezze a börtönben ülő Ghislaine Maxwellnek, Jeffrey Epstein barátnőjének és kerítőjének a vádesküdtszék előtt tett vallomásának nyilvánosságra hozatalát. Ezt azonban az Epstein-ügy bírója megtagadta, a vádesküdtszék ülésein elhangzottakat ugyanis titok védi.
Így Todd Blanche igazságügyminiszter-helyettes – aki a kinevezése előtt Trump egyik személyes ügyvédje volt – két napon keresztül, több órát beszélt a 63 éves Maxwell-lel, akit 2021-ben hat vádpontból ötben bűnösnek találtak, és 20 év börtönre ítéltek. A beszélgetések leiratát múlt pénteken hozták nyilvánosságra, és a tartalma borítékolható volt. Maxwell azt vallotta, hogy soha nem látta Trumpot helytelenül viselkedni, nem masszírozta fiatal lány az elnököt, aki mindig úriember volt. Hozzátette, emlékei szerint 1990-ben ismerte meg Trumpot, amikor az apja, a kalandos életű Robert Maxwell – aki 1989-ben a Magyar Hírlapban vásárolt 40 százalékos részesedést – a New York Daily News napilap tulajdonosa volt, és közös hangot talált az ingatlanmágnás első feleségével, a hozzá hasonlóan Csehszlovákiában született Ivana Zelnickovával.
Ghislaine Maxwell András yorki hercegről ódákat zengett, mondván, hazugság, hogy az Epstein-ügy koronatanúja, Virginia Giuffre – aki idén összeroppant és öngyilkosságot követett el – 17 évesen fizetség fejében arra kényszerült volna, hogy lefeküdjön vele. Az aktus Giuffre szerint Epstein barátnőjének londoni otthonában, a fürdőszobában zajlott, amiről Maxwell most azt mondta, túl kicsi ahhoz, hogy szeretkezni lehessen benne. Az igazságügy-miniszter helyettesével folytatott beszélgetéseit követően Maxwellt egy floridai szövetségi fegyintézetből egy könnyített fogva tartást kínáló texasi börtöntáborba szállították át.
Kipécézték
A tévedhetetlenség áldozata
„A statuálás a lényeg, mert aszerint kapja apuka a büntetést” – mondja a látogatáson a lánya a rabruhás Pelikán József bebörtönzött gátőrnek. Bacsó Péter legendás, A tanú című filmszatíráját aligha látták a Trump-adminisztráció emberei, ám ugyanannak a szellemében viselkednek, amikor mindenképpen deportálni akarják a 30 éves Kilmar Ábrego Garcíát, aki az USA-ban az illegális bevándorlás visszaszorításáról kitört politikai és jogi háborúban szerencsétlenségére egyszerre alkalmas az áldozat és a bűnös szerepére is. Ábrego Garcíát hétfőn őrizetbe vették a szövetségi bevándorlási és vámhatóság (ICE) emberei, miután már múlt pénteken értesítették erről a szándékukról a férfit, akit aznap engedtek szabadon a Tennessee állambeli Nashville-ben. Ott azzal vádolják, hogy illegális bevándorlókat fuvarozott az autójával, és ezzel megvalósította az embercsempészet bűncselekményét.
Ábrego García 16 évesen menekült El Salvadorból a családját és őt fenyegető bűnbanda elől az Egyesült Államokba, ahol családot alapított. 2019-ben egy bevándorlási bíró kizárta, hogy kiadhassák a szülőhazájának, mert ott az élete veszélyben lenne, ám – miután a feketemunkát vállaló illegális bevándorlók egyik jellemző gyülekezőhelyén, egy Home Depot barkácsáruháznál őrizetbe vették – idén márciusban Donald Trump elnöki rendeletére hivatkozva mindenféle eljárás nélkül mégis repülőre ültették, és sokadmagával El Salvador rettegett börtönébe küldték a felesége és az autista, szavakkal kommunikálni képtelen kisfia mellől. A férfi ügye országos visszhangot kapott, és Pam Bondi igazságügy-miniszter elismerte ugyan, hogy adminisztratív hiba történt, amiért oda deportálták, ahová pont nem lehetett volna, de azt állította, nincs lehetőségük El Salvadorból hazahozni.
Végül június 6-án mégis megtették. Ábrego Garcíát Nashville-be vitték, ahol előásták azt a régi ügyét, hogy 2022-ben Tennesseeben gyorshajtásért lemeszelték a rendőrök, akik kilenc utast találtak a kocsiban. Bár azt gyanították róluk, hogy illegális bevándorlók, tüzetes vizsgálatot nem végeztek, Ábrego Garcíát egy figyelmeztetéssel elengedték, s nem jelentették fel. Az ügyvédje szerint a három éve történtek miatt azért emeltek vádat védence ellen, mert ha törik, ha szakad, ki akarják toloncolni, mivel az nem jött be, hogy tetoválásai miatt az El Salvador-i vérszomjas MS–13 nevű banda tagjának próbálták minősíteni.
Ábrego García tagadja a bűnösségét az embercsempészetben, pedig az ügyészség – amely az USA-ban a főállamügyészi feladatot is betöltő igazságügy-miniszter közvetlen irányítása alá tartozik – azt ajánlotta neki: ha bevallja, a büntetése letöltése után szabadon távozhat Costa Ricába, amely fölajánlotta, hogy legális bevándorlóként befogadja. Ha viszont az ártatlanságát hangoztatja, akkor Ugandába küldik, amely kedvező kereskedelmi feltételekben bízva vállalta, hogy az USA toloncolhat hozzá harmadik országbeli deportáltakat – akiknek a sorsa megjósolhatatlan a nekik teljesen idegen országban.