Árazásiprobléma

Valaki feldobta az MBH Bankot az Európai Bizottságnál (EB), a brüsszeli testület ugyanis „piaci információk” alapján kérdéseket intézett meg nem nevezett magyar hatóságokhoz egy olyan kötvénykibocsátás miatt, amelyet jogszabály írt elő, s ami a bankrendszer szerkezetátalakításával függött össze. A cél annak tisztázása lehet, hogy történt-e tiltott állami támogatás az MBH hármas fúziója kapcsán. Mindez a bank tőzsdei közleményéből derül ki. A részleteket a HVG kérdésére sem árulták el, mondván: őket nem kereste meg az EB. Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak a jegybank és a Gazdasági Versenyhivatal is, a nemzetgazdasági tárca pedig nem válaszolt.

Minden valószínűség szerint arról a 2022-es kötvénykibocsátásról van szó, amelyet a takarékszövetkezetek integrációs szervezetéről (SZHISZ) szóló 2013-as törvénybe csempésztek bele 2021-ben. E szerint a szervezet köteles átadni a vagyonát egy pénzügyi holdingnak, éspedig – kizárásos alapon – az MBH néven fuzionált pénzintézeteket, illetve az azok tulajdonosait összefogó Magyar Bankholdingnak. Utóbbi ezért 2022 elején húsz­éves lejáratú kötvényeket bocsátott ki, amelyek kamata a megfelelő állampapírokéhoz igazodik, cserébe pedig közel 190 milliárd forintot kapott. A pénzből az SZHISZ-tag pénzintézetek tőkéjét kellett erősíteni. Az eredendően a szövetkezeti szektor kötelező integrációjának úgymond támogatására – valójában kikényszerítésére – létrehozott SZHISZ a kötvény törlesztése után „meg is hal”, a vagyona pedig az államra száll.

Hogy ez a szemmel látható pénzösszeg hogyan hasznosult az MBH bankcsoportban, arról a pénzintézet csak annyit közölt a HVG-vel, hogy mivel nem ő, hanem az egykori holding a kibocsátó, „a kötvények nem minősülnek a vonatkozó EU-s és hazai jogszabályok szerinti prudenciális tőkeelemnek”. A kötvénnyel kapcsolatos kötelezettségek pedig most már közvetlenül terhelik a holdingból kivált banktulajdonosokat, köztük Mészáros Lőrinc érdekeltségeit.

A burkolt állami támogatás gyanúját az táplálhatja, hogy az SZHISZ pénze nagyrészt a 2013-as felállításakor kapott megközelítőleg 140 milliárd forintnyi költségvetési apanázs. Az SZHISZ vagyona lett továbbá a takarékok egykori intézményvédelmi alapjának (OTIVA) a pénze és a tagdíjakból befolyt pénz is. A funkcióját vesztett SZHISZ akkor szűnik meg, ha elfogynak a tagjai, amelyek jelenleg már csak az MBH-csoport befektetési és jelzálogbankja, az MBH Duna Bank, a megmaradt takarékszövetkezeti tagokat tömörítő szövetkezet és egy állami fejlesztési holding. Elnöke Tajthy Attila, aki a minap az egyik MBH-tulajdonos magántőkealap újdonsült kezelőjeként tűnt fel.