Kritikus helyzetben

„A magyar gazdaság abban a kritikus helyzetben van, hogy három éve stagnál, az infláció pedig a célérték felett van” – összegezte megállapításait éves konzultációja után a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely csupán mérsékelt fellendülésre számít, jelentős kockázatokkal. Késik ugyanis a szükséges költségvetési kiigazítás, a világgazdaságban pedig a blokkosodással a magyarországi export – például a gyógyszereké és az akkumulátoroké – akadályokba ütközhet. A gazdaság ellenálló képességének erősítése és a növekedés újraélesztése végett az IMF a következő években elengedhetetlennek tartja a költségvetési tartalékok újjáépítését, a szigorú monetáris politika fenntartását, valamint a versenyképességet, az energiabiztonságot és a termelékenységet javító reformokat.

Az IMF 2030-ig kitekintő prognózisa szerint a magyar gazdasági növekedés idén 0,7 százalék lehet, jövőre 2 százalékra gyorsul, de középtávon egyik évben sem haladja meg a 3 százalékot, hanem 2,6 százalék körül ingadozik. Az idei, átlagosan 4,5 százalékos infláció 2027-ben csillapodik a jegybanki célt jelentő 3 százalékra. Az államháztartás 2030-ig várhatóan minden évben a GDP 4,5 százaléka körüli hiányt produkál, az államadósság az évtized végére a hazai össztermék 80 százaléka közelébe nő.

A Valutaalap szakértői szerint a költségvetési szigorítás halogatása és a 2026. tavaszi választásokra időzített pluszkiadások miatt a piaci szereplők aggályosnak tarthatják az államadósság fenntarthatóságát, emiatt a hitelek kamatfelára emelkedhet; ráadásul az EU-val való kapcsolatokban sincs előrelépés, ami „az uniós források további késedelméhez vagy megszüntetéséhez vezethet”. Az IMF prognózisa azonban még azzal kalkulál, hogy Magyarország középtávon megkapja a felzárkóztatási támogatások teljes összegét és a helyreállítási alapok egy részét, ugyanakkor a katonai kiadások nem haladják meg a GDP 2 százalékát.

Az orbáni gazdaságpolitika több elemét is bírálta az IMF, például a piaci viszonyokat torzító különadókat, a fogyasztói árak és a szolgáltatási díjak szabályainak központi megállapítását, a minimálbér inflációs hatású emelését, a túlzott állami támogatásokat – egyáltalán, kiszámítható üzleti környezetet javasol. A családi adókedvezmények kiterjesztése és növelése helyett a számos országban alkalmazott adóhitel bevezetését javasolja, amely célzottabbá tenné és a rászorulóknak juttatná a támogatásokat, a magasabb keresetek meg­adóztatására indokoltnak tart egy pluszadókulcsot, valamint vagyonadó bevezetését is javasolja. A költségvetési megtakarításokból több pénzt fordítana az alapfokú oktatásra, az egészségügyre és a szociális védelemre, amelyek Magyarországon alulfinanszírozottak. A társadalom idősödése nyomán 2050-ig a hazai össz­termékből várhatóan a jelenleginél 3,5 százalékponttal többet kell nyugdíjakra és az idősek ellátására költeni, emiatt indokolt lehet a nyugdíjkorhatárt a várható életkorhoz illesztve növelni, a korai nyugdíjazás lehetőségét és a 13. havi nyugdíjat megszüntetni, valamint a szociális hozzájárulási adó enyhe emelését is szükségesnek tartja az IMF. ¬ Farkas Zoltán