Odalőjetek!

„Nagyon bizakodó volt a hangulat” – mondják a kötcsei pikniken részt vett fideszes forrásaink. A kormánypárt belső nyilvánossága előtt az a narratíva, hogy bár komoly kihívót kaptak, simán nyerik a választást. Igaz, egyik forrásunk Orbánnak azzal az ígéretével kapcsolatban, hogy a 106 választókerületből 80-at elvisznek, megjegyezte, „nem jön ki a matek”, hiszen szinte biztos, hogy a budapesti körzetek elvesznek, és jó néhány nagyvárosi is. De effajta aggályokat nem ildomos felvetni. „Nem lehet úgy nekimenni egy választásnak, hogy veszíthetünk is, vagy legalábbis nem ez Orbán stílusa” – halljuk egy másik forrástól, aki úgy tudja, a pártvezetés bízik abban, hogy egy nagyon kemény kampánnyal, de a „jelenlegei szabályok szerint” is lehetséges a győzelem. Kormánypárti forrásaink durva, de „atombomba” nélküli kampányra számítanak. Továbbá arra, hogy a Fidesz hatalmas anyagi és médiafölényét kihasználva az ellenzék hibáiból, elszólásaiból felépülő kampány – 2022-höz hasonlóan – 2026-ban is működni fog. Ezt tesztelik most a Tarr Zoltán progresszív adózással kapcsolatos szavaira épített akciókkal. Jelentős támadási felületet látnak abban, hogy a Tisza ma is gyakorlatilag egyszemélyes projekt, nincsenek kipróbált képviselőjelöltjei, akiket akár az utolsó pillanatban is sikerülhet levadászni. ¬ HAMVAY PÉTER

A pártok jelenlegi támogatottsága alapján alig lehet olyan forgatókönyvet felállítani, amelyben a Fidesz több mandátumhoz jutna, mint a Tisza, ha most lennének a választások. A Medián friss adatai alapján Tóka Gábor politológus, a Vox Populi választási kalauz szerzője becsülte meg a mandátumokat.

Szinte biztos, hogy kormányváltás lenne, ha most tartanák az országgyűlési választást Magyarországon. A Medián által felvett közvélemény-kutatási adatok alapján Tóka Gábor jelenleg 91–95 százalékosra teszi annak valószínűségét, hogy a Tisza többségbe kerülne a 199 fős parlamentben, attól függően, hogy minden olyan válaszadót figyelembe vesz-e, aki pártot választott, vagy csak azokat közülük, akik a voksoláson való részvételüket biztosra mondják. Bár a választási szakértő a szakmai standardjai alapján tág hibahatárral számol, még így is alig lát olyan esetet, amelyben a Fidesz most több mandátumhoz jutna, mint a Tisza. Ilyen eredményre csupán akkor juthatunk, ha – a Fidesz számára kedvezőbb merítéssel – a pártot választani tudó összes megkérdezett válaszait vesszük alapul: így számolva, szélsőséges esetben, a jelenlegi kormánypárt akár 104 mandátumot is szerezhetne. Ehhez azonban az ellenzéki párt számára minden szempontból a legrosszabb forgatókönyvnek kellene megvalósulnia.

A kormányváltást várók számára optimális esetben viszont a Tisza Párt a 106 egyéni választókerületből akár 85-öt is elvihet, listás mandátumainak a számát pedig 46-ra is feltornázhatja. Ezzel ugyan még nincs meg a 133 fős kétharmad, viszont a pozitív hibahatárt ekkor még nem vettük figyelembe. Összességében Tóka Gábor mandátumbecslése alapján a Tisza kétharmados győzelmének valószínűsége – ha csak a pártot választó biztos szavazók válaszait veszi figyelembe – 47 százalék, míg 24 százalék akkor, ha az összes olyan válaszadóét számba veszi, aki a részvételét nem mondja biztosra, de pártot tud választani. Ezzel szemben Orbán Viktor csapatának kétharmados győzelme pillanatnyilag teljességgel kizárható, de még a Fidesz-többség is csak 4–6 százalékos valószínűségű.

A Tiszán túli ellenzéki világból aligha válna bárki parlamenti képviselővé, ha most lenne a választás. Ha a várható szavazatarányokat nézzük, akkor a pártot választó biztos szavazók körében a Mi Hazánk 4 százalékra, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3-ra, a DK pedig 2 százalékra számíthat, ami aligha elég akár csak egy-egy képviselői helyhez is. Egyéni választókerületi győzelemre a kisebb ellenzéki pártoknak semmi reményük sincs, de még listásra is csak a hibahatár jelent ilyen esélyt, kizárólag a Mi Hazánk és a Kutyapárt számára.

Így összességében, a biztos szavazók válaszait figyelembe véve, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a Tisza Párt várható mandátumaránya 65,8 százalékra, a Fideszé 33,7 százalékra jön ki. Ezzel a Tiszának 131 képviselője lenne, a Fidesznek pedig 67, és rajtuk kívül még egy nemzetiségi képviselő ülhetne be a parlamentbe. Ha pedig az összes pártot választó válaszadó véleményével számolunk, függetlenül attól, hogy biztosra mondja-e a választáson való részvételét, akkor azt látjuk, hogy a Tisza Párt képviselőinek a száma 126 lehetne, a Fideszé pedig 72, és ehhez jönne még a nemzetiségi mandátum. ¬

Molnár Zsófia

Azt már eddig is tudni lehetett, hogy a Tisza Pártban a honvédelmi és biztonságpolitikai ügyeket Ruszin-Szendi Romulusz viszi, Bódis Kriszta pedig a szociális terület felelőse. Egészségügyi szakpolitikusból már kettő is van: Kulja András európai parlamenti képviselő, illetve a Nagy-Britanniában élő ortopéd sebész, Hegedűs Zsolt.

A Kötcsén bemutatott két új szakpolitikus közül Forsthoffer Ágnes balatonfüredi szállodatulajdonos – amellett, hogy a turisztikai programért felelős – a harmadik alelnöke lett a pártnak. Róla annyit lehet tudni – amellett, hogy 18 évesen az 1998-as Anna-bál szépe volt –, hogy már nagyon fiatalon bekapcsolódott a családi vállalkozásukba, amelynek alapjai egy pápai komposztüzem és a balatonfüredi Hotel Margaréta. 26 évesen lett az ügyvezetője a kínai befektetőktől megvásárolt szállodának, amelyben családtagjaival együtt tulajdonrésze is van. 2023-ban ő lett a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének balatoni régióvezetője. Tavaly – függetlenként – elindult Balatonfüreden az önkormányzati választásokon, de nem jutott be a testületbe. A választási kudarc után nem sokkal alapította meg a Tiszta Víz nevű helyi Tisza Szigetet, ám a 444.hu szerint meg kellett harcolnia egy másik Tisza Sziget-alapítóval, a Veszprém megyében ismert építőipari vállalkozóval, Titscher Lajossal azért, hogy ki lesz a környék erős embere a pártban. Ebből a harcból Forst­hoffer került ki győztesen, míg ellenlábasa Farkas Dezsővel, a Tisza Szigetek volt koordinátorával új politikai kezdeményezést indított.

Kármán András közgazdász már a párt nagykanizsai kongresszusán az első sorban ült, de akkor elhárította kérdéseinket. Csak annyit árult el, hogy a Tisza pénz-, adó- és gazdaságpolitikai kormányprogramjának kidolgozásában segít majd. A hollandiai Groningeni Egyetemen tanult, majd a budapesti Közgázon diplomázott. 1995-ben Rogán Antallal közösen írt tanulmányt az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. A második Orbán-kormányban, 2010 júniusától a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára volt, azt megelőzően pedig 13 évet lehúzott az MNB-nél, amelynek pénzügyi elemzési igazgatói posztját is betöltötte. Az akkori hírek szerint jóval liberálisabb, piacbarát gazdaságpolitikát támogatott, mint a Matolcsy György vezette NGM főárama, inkább ahhoz az irányhoz volt sorolható, amit Szapáry György, Járai Zsigmond és Varga Mihály képviselt. Ezért kakukktojásnak számított a tárcánál. A bankadó kivetésében még kitartott a kormány politikája mellett, de az IMF „hazazavarását” megelőző tárgyalásokon belátta, hogy csak a miniszter és a miniszterelnök akaratának végrehajtója lehet, ezért 2011 őszén lemondott. 2014 és 2017 között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD) dolgozott, amit Kocsis Máté most úgy interp­retált, hogy „egy külföldi tulajdonú pénzintézet fontos embere” akarja irányítani a magyar gazdaságpolitikát. Ez már csak azért is sántít, mivel az EBRD igazgatóságában a Magyarországnak járó helyettes igazgatói posztot töltötte be, hasonlóan egyébként Matolcsyhoz. ¬