Külföldről kell importálni olyan szakembereket, akik értenek a mesterséges intelligenciához (MI), mert itthon nincs elég belőlük ahhoz, hogy felkészítsék az érintetteket a változásokra. A kormány frissített MI-stratégiája felér egy beismeréssel, hogy a magyar iskolákban nyújtott tudás megérett a kukázásra.
Palkovics László és a robot kézfogása. A diákok felkészítésében mellényúltak
Palkovics László facebook-oldala
Robotkezénélfogvavezeti
MI-futár. Lassan, de jönnek
Foodora
Ön látott már önvezető autót Budapesten? – vág vissza az Országos Taxis Szövetség elnöke a HVG-nek arra a felvetésére, hogy mennyire féltik a fuvarozók a munkájukat a mesterséges intelligenciától. Az önvezető autókkal és azoknak a személyszállítási szektorokban történő bevezetésével már évek óta riogatják a közlekedési szakmákat – magyarázza Metál Zoltán. Az elnök azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy azokban az Európán kívüli városokban, ahol működnek már, de még csak tesztüzemben az önvezető autók, előfordultak kellemetlen pillanatok, sokszor halálos balesetek is, amikor le kellett állítani a tesztprogramot. Ezernyi jogi helyzetet kell még tisztázniuk az önvezető autók szabadjára engedésével kapcsolatban a gyártóknak és az adott ország közlekedési hatóságainak – int türelemre. Annak megállapítása például, hogy egy balesetben kié a felelősség, ha önvezető autóról vagy autókról van szó, nehezebb feladatnak tűnik, mint magának a technológiának a kifejlesztése.
A magyarországi ételfutárok körében pedig egyelőre nagyobb a félelem a humán munkáltatóktól, mint a mesterséges intelligencia által vezérelt drónoktól. A Futárok Ligájának képviselője, Tóth Gergő támogatja a technológia fejlődését, de ha azt tisztességtelen szándékkal alkalmazzák, azzal nem ért egyet. Márpedig az ételek házhoz szállításával foglalkozó cégek előszeretettel foglalkoztatják a futárokat – jobb esetben – vállalkozói szerződéssel, rosszabb esetben feketén, illetve maximálisan érdekeltek abban, hogy lehetőség szerint gépesítsék az ételszállítást, és így megszabaduljanak a munkavállalók által okozott mindenféle nyűgtől. Nem véletlen, hogy az Európai Unióban elfogadtak egy direktívát, amely igyekszik megakadályozni az úgynevezett platformmunkások kizsákmányolását. Ezt a fogalmat azokra használják, akik online platformokon keresztül létesítenek kapcsolatot a foglalkoztatóikkal, fizetés ellenében megoldanak egy feladatot, például ételt szállítanak ki vagy taxiszolgáltatást nyújtanak, netán fordítást vagy grafikai tervezést vállalnak.
Az unióban már 45 millióan dolgoznak platformmunkásként. Velük ezentúl munkaviszonnyá kell alakítani a jogviszonyt, ha heti 40 óránál is többet vannak szolgálatban. Az Európai Parlament – a vállalatok aknamunkája ellenére – tavaly elfogadta az erről szóló irányelvet, amelynek a kétéves türelmi ideje tavaly októberben kezdett el ketyegni. Magyarországon a kormány még egyáltalán nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, pedig a megbízó vállalatok jelentős része mindent megtesz azért, hogy a munkásait a szürkezónában tartsa, legalábbis addig, amíg tevékenységüket ki nem váltja a mesterséges intelligenciával. Ez pedig vészesen közeledik: a Foodora például már drónokat tesztel, noha azok átlagosan csak óránként 6 kilométeres sebességre képesek, a futárok viszont ennek a kétszeresét, háromszorosát teljesítik.
