Egészséges iramban
Már egyetlen edzés is lassíthatja a rákos sejtek növekedését – mutatták ki ausztrál kutatók, akik szerint a testmozgás nemcsak a daganatok megelőzésében hasznos, hanem sejtszinten is küzdhet a már kialakult betegség ellen. Arra már korábbi kutatások is rámutattak, hogy bizonyos ráktípusok esetén a testmozgás segíthet a ráktúlélőknek megelőzni a kór újbóli felbukkanását. Az új tanulmány a dolog hogyanjára szolgál magyarázattal.
A vizsgálatba harminckét mellráktúlélő nőt vontak be, akiktől vért vettek, majd két csoportra osztották őket. Az alanyok egyik felével a magyarul magas intenzitású intervallumedzés (high-intensity interval training, HIIT) néven ismert mozgásformát végeztették. Ennek során választásuk szerint kontrollált fitneszgépeken gyors tempóban futottak, lovagoltak vagy eveztek 30 másodpercen át, majd 30 másodperc pihenés következett. Ezt a sorozatot hétszer ismételték meg. A bemelegítéssel és a levezető nyújtással az edzés 45 percig tartott, ennek során az alanyok tízes skálán hetesnek-nyolcasnak ítélték meg erőfeszítésüket. A másik csoport tagjai 45 percen át végeztek súlyemelős gyakorlatokat, hasonlóan jelentős intenzitással, erőfeszítéseiket a végén hetesre értékelték.
Mindkét csoport tagjaitól vért vettek közvetlenül az edzés után, majd fél óra múlva. Ezután fogták a mozgás előtt vett vérrel együtt összesen háromféle mintát, és a vérplazmát laboratóriumi Petri-csészékben élő és növekvő emberi mellrákos sejtekhez adták.
Az edzés előtt vett vérnek semmilyen hatása nem volt. A HIIT- és a súlyemelő csoport tagjaitól vett, edzés utáni plazma egyaránt megállította a rákos sejtek növekedését, sőt többet el is pusztított közülük. A legnagyobb hatással az intervallumedzést végzők plazmája volt a rákos sejtekre. A kutatók további vizsgálatokkal kimutatták, hogy az ő vérük magasabb koncentrációban tartalmazott bizonyos jótékony miokineket, különösen az IL-6 nevű fehérjét, amely fontos szerepet játszik az immunválasz előidézésében és a gyulladásos folyamatokban. A képlet egyszerű: minél több IL-6 volt egy nő vérében, plazmája annál jobban lassította, illetve annál nagyobb eséllyel állította meg a daganat növekedését.
A kutatást vezető Robert Newton néhány éve prosztatarákos betegeken már vizsgált hasonlót, ám akkor 12 héten át rendszeres testmozgás hatását figyelték meg. Akkori eredményeik arra utaltak, hogy a rendszeres testedzés a szervezetben rákellenes környezetet teremt. (Ez persze nem azt jelenti, hogy aki sportol, az sosem lesz rákos, azt viszont igen, hogy a mozgás jelentősen csökkentheti a megbetegedés esélyeit.) A mostani kutatásban azt mutatták ki, hogy megfelelő edzésformával mennyire gyorsan beindítható a hatás.
Newton szerint egyébként, bár vizsgálatukban a súlyemelés kisebb hatást eredményezett, rákbetegek esetén fontos az izomtömeg növelése ellenállásos edzésformákkal, mert a nagyobb izomtömeg több miokin jelenlétét eredményezheti a vérben. (Ez természetesen egyetlen edzéssel nem érhető el.) A tudós szerint mindent egybevéve az állapítható meg, hogy az edzés nem csupán hasznos kiegészítője a hagyományos rákterápiáknak, hanem a rendelkezésre álló bizonyítékok szaporodásával egyre inkább tekinthető ugyanolyan fontosnak, mint a kemo- vagy a sugárterápia.
