Atomcsapás

Az új magyar atomerőmű építésének előkészítése bő 11 és fél év után ott tart, hogy 2025 elején az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezte a helyszíni gödör egyik oldalfalának omlása miatt felfüggesztett munkálatok folytatását, de az erőmű tényleges építésének megkezdéséhez szükséges engedélyt továbbra sem adta ki. Az így hivatalosan építés alatt sem álló atomerőműnél a tereprendezésre, a kiszolgáló épületekre és infrastruktúrára költött összegeket a beruházó a saját felelősségére fizette ki. Az állami projektcég legutóbbi, szeptember eleji, 82 milliárd forintos tőkeemelésével együtt a gödör eddigi mintegy 700 milliárd forintba került a magyar költségvetésnek.

Arra, hogy ez nem jó irány, az uniós bírósági döntést követően megjelent amerikai figyelmeztetés csak ráerősített. Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter felszólította Szlovákiát és Magyarországot, hogy számolják fel az orosz gázfüggésüket, és keressenek alternatívát az orosz atomenergia helyett is. Utóbbi feddés valójában csak az Orbán-kormánynak szólt, mivel Szlovákia az épülő Mohi–4 blokk építése során rég levált már az oroszokról (a beruházást cseh és szlovák cégek mellett a francia Framatome viszi), a Bohunicében létesítendő új blokkot pedig a jelek szerint majd az amerikai Westinghouse építheti. A nukleáris üzemanyag kérdése is Szlovákia számára tisztább: a Slovenské Elektrárne 2024-ben leszerződött a Framatome-mal, nemrég pedig az Egyesült Királyságból irányított Urenco urándúsító cégcsoporttal kötött hosszú távú szerződést. Az uniós követelményeknek megfelelően a paksi erőmű üzemanyag-ellátása is az oroszok nélkül történik majd, ezt francia vagy amerikai forrásból próbálják biztosítani, de Paks II. esetében ez is okozhat majd problémát, mivel az új orosz reaktorba az eddigi ismeretek alapján kizárólag orosz üzemanyag-kazetták illeszthetők.