Minek nevezzelek?
Fülszöveg
Tartalomjegyzék
Kocsis Györgyi

Mineknevezzelek?

„A plebiszciter demokrácia olyan rendszer, amely látszólag demokratikus, erősen centralizált és vezetőközpontú, közvetlen legitimitást keres, miközben aláássa a demokratikus intézmények autonómját és szerepét. Ezért sokan nem tartják valódi demokrácnak” – válaszolta a ChatGPT, amikor, korszerű ember lévén, az MI-hez fordultam, ugyan definlná nekem azt a fogalmat, egész pontosan a „plebiszciter vezérdemokráct”, amelyet Körösényi András, a neves politológus lapunknak adott interjújában az Orbán-rezsim lrására használ. Megállapítható, hogy éppen uralmon lévő rendszerünkből nemcsak a demokrácia tűnt el, hanem lassan a vezér is. Ennek hétköznapi bizonyítéka például az az elképesztő fejetlenség és káosz, ami a honi múzeumokkal történik. Címlapsztorink bezárt intézmények, elakadt beruházások, tönkrement, illetéktelenek által eltulajdonított nemzeti műkincsek hosszú listáját sorakoztatja fel, aminek csak egyik oka, hogy a kulturális intézmények a szektornak rendelt csekély költségvetési ellátmányból kénytelenek eltartani a föléjük biggyesztett, Demeter Szilárd-féle vízfejet, a másik az, hogy a szervilis államapparátus minden ügyben a miniszterelnöktől várja a döntést – aki viszont nem dönt. Ez érthető: Orbán Viktor nem érhet rá olyan pitner dolgokkal foglalkozni, mint amit mondjuk Gazdaság rovatunk a most induló debreceni BMW-gyár kapcsán kielemez, konkrétan, hogy az autóipari beruházásokba ölt százmillrdok dacára a magyar ipar német cégek összeszerelő üzemeinek a környezettől elszigetelt halmazává silányult, s ezen a kínai autós cégek még csak rontani fognak. A stabilitást váltig legfőbb értéknek kikltó kormányfő ingerküszöbét az sem éri el, hogy a magyar adórendszer nemcsak rendkívül igazságtalan és átláthatatlan, hanem teljességgel kiszámíthatatlan is – ami már érzékelhetően elriasztja a befektetőket. Ha olykor mégis idetéved egy-egy olyan, akit nem Szijjártó Péter vonszolt ide valamilyen jól megkent mézesmadzaggal, azt meg államilag elzavarják – lásd az Alföldi Tej kálvárjáról szóló írásunkat.