Mélyülőtörésvonalak

AFP / ZAIN JAAFAR

Beváltva a hetek-hónapok óta hangoztatott ígéreteket, az ENSZ Közgyűlésének keddi hivatalos kezdete előtt 10 ország – köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada, Ausztrália, Belgium, Portugália – elismerte a palesztin államot. Ezzel a G7-csoport tagjai közül először csatlakoztak a világ többségéhez, hiszen eddig a 193 ENSZ-tagország háromnegyede tett így. Az újonnan érkezettek a gázai háború rémtetteivel és a ciszjordániai telepesítéssel magyarázták a lépést, amelytől azt remélik, a konfliktus rendezése elindulhat a kétállami megoldás felé. London és Párizs döntése diplomáciai mérföldkő az évszázados izraeli–palesztin konfliktusban. A két ­európai hatalom valószínűleg úgy vélte, most jött el az idő a kezdeményezésre, amelynek fő motorja Emmanuel Macron francia elnök. Macron egy béketerv részleteivel is előállt, köztük szerepel a Hamász feloszlatása és egy nemzetközi stabilizációs erő létrehozása, amely előkészítené, hogy a megreformált Palesztin Hatóság átvegye a Gázai övezet irányítását.

De az USA és több EU-tagállam – köztük Németország, Olaszország és Ausztria – helytelennek nevezte az elismerést. Izrael pedig a Hamász és a terror megjutalmazásának tekinti azt. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök éppen ezt hangsúlyozva videóüzenetben reagált a tíz ország döntésére, egy második üzenetet is megfogalmazva: „Nem fog megtörténni. A Jordán ­folyótól nyugatra nem lesz palesztin állam.”

A nem létező palesztin állam elismerésének ellentmondásosságát jól jelzi, hogy palesztin vezetők nem lehettek jelen az ENSZ New York-i központjában a hétfői konferencián, hiszen az USA megtagadta a vízumot Mahmúd Abbász palesztin elnöktől. A konferenciára videón bejelentkező Abbász újfent reformot és palesztin választást ígért, amelyen – egy új átmeneti alkotmány alapján – csak olyan palesztin szervezetek és pártok vehetnének részt, akik elismerik Izraelt. A veterán palesztin elnök nem először ígérte a Hatóság reformját, de eddig hiába. De nem is lehetne nagyobb az ellentét a vízió és a valóság között. A több mint 90 százalékban lerombolt Gázai övezet semmiféle államra nem hasonlít, a pénzügyileg szorongatott Ciszjordánia jó négyötödét pedig az izraeli hadsereg ellenőrzi. Több izraeli politikus a palesztin állam elismerésének legutóbbi körére Ciszjordánia annektálásával reagálna, ami szakértők szerint de facto nagyrészt már meg is történt.

Ráadásul a palesztin állam letéteményesének tartott Palesztin Hatóság rendkívül népszerűtlen, elvesztette a legitimációját, s a palesztinok egyre kevésbé hisznek az önálló állam megvalósulásában. Olyannyira, hogy sokan más megoldást keresnek. Mint a londoni The Economist hetilap írta, a déli Hebron – Ciszjordánia legnépesebb és gazdaságilag legerősebb városa – közvetlen önkormányzati, banki és üzleti kapcsolatokat teremt Izraellel, miközben Netanjahu tanácsadói már önálló, a helyi klánok és üzleti körök által irányított „hebroni emirátus” létrehozásáról beszélnek. Hebroni kereskedők izraeli bankszámlát nyitnak, mások – mint egy betlehemi aranyárus – izraeli állampolgárságról álmodoznak, hogy „kitörhessenek a börtönből”, és visszatérjenek a turisták. Előrevetítik ezzel, hogy mi lehet az izraeli kolóniákkal körülvett és az egymástól elzárt palesztin városok és falvak halmazából álló Ciszjordánia jövője.