Közelitőkéstársak
Hirtelen távozott az állam fejlesztési bankjából a nem egészen egy éve kinevezett csúcsvezető, Katona Bence. Hivatalos kritika nem érte, s a jelek szerint az sem gond, hogy több százmillió forintnyi közpénz áramlott a hozzá közel álló startupokba.
Rázós terepen
StartupparadicsomEurópában?
Utolérni Amerikát! – legalábbis a startupoknak kínált versenyképes adminisztrációs ökoszisztéma terén. E merész célt az EU-ban tűzték ki EU-INC néven a startupvilág képviselői, akik létrehoznák a 28., virtuális tagállamot, kifejezetten az ilyen típusú vállalkozások cégügyeinek intézésére. Ezzel az egyes uniós országok különféle, rendszerint meglehetősen költséges, bonyolult és bürokratikus cégszabályai helyett egységes, egyszerű és olcsó metódus lépne életbe, olyasféle, mint az Egyesült Államokban az úgynevezett Delaware C Corp – mondja Langmár Péter, a magyar tőzsdei STRT Holding társalapítója. Az Európai Bizottság felhívására a kezdeményezést szeptember 30-áig lehetett véleményezni. A tervek szerint a javaslatokból 2026 első felében áll össze a jogszabálytervezet, amely 2027-ben léphet életbe.
Európa jócskán lemaradt a kockázati tőkéért folyó versenyben, ezért legalább a bürokratikus hátrányt ki kellene iktatni – érvel az elképzelés mellett Langmár. A jelenlegi cégregisztrációs kavalkád ugyanis – túl az üzletágat eleve jellemző extrém rizikón – pluszkockázatként jelenik meg a befektetők szemében. Itthon ilyen az ügyvédkényszer, a bonyolult szerződéstípusok, a bevett kft-forma vagy a cégbezárás kriminalizálása – teszi hozzá a szakember, aki abban is bízik, hogy az elképzelt, nemzetek feletti cégadminisztrációs rezsim az öreg kontinensen tartaná a világsikergyanús startupokat. Különösen fontos lenne ez Magyarországon, miután a kockázati tőkések fenntartásait az Orbán-kormány kiszámíthatatlan, piactorzító beavatkozásai is táplálják.
Nálunk még az állam tőkebefektető társasága, az MFB-csoportba tartozó Hiventures sem váltotta be az elmúlt évtizedben hozzá fűzött reményeket – nem igazán motiválta a hiányzó magántőkét. Ennek az volt a fő oka, hogy nem partnerként, hanem versenytársként tekintett rá – indokolta a HVG-nek egy szakértő. Pedig a közép-európai régióban égetően szükség van az állami részvételre, miután a nagy nyugati nyugdíj-, egészségpénztári vagy egyetemi alapok tőkéjéből az itteni startupoknak csak elvétve jut. Kétséges, változik-e a kormányzat mentalitása azzal, hogy átszervezte a struktúrát, és az állami programokat a Nemzeti Tőkeholding alá helyezte. Erre az üzletágra is igaz ugyanis, hogy nem feltétlenül egy nagy állami szervezet hozza a legjobb döntéseket. Miután nem a múltbeli eredményekbe, hanem ígéretes ötletekbe fektetnek, egy tízéves élettartamú kockázati alap könnyen elbukhatja a tőkéjét, ha legalább minden tizedik projektje nem lesz végül bombaüzlet.