Filmszakadás,földindulás

A testbeszéd ismertebb szakértői nem maradéktalanul elégedettek a semmiből feltűnt kolléga hitelességével, de miután a Testbeszéd csatorna videói a TikTokon fél-egy milliós, és a YouTube-on is akár több százezres nézettséget érnek el, hatástalannak semmiképpen sem tekinthető. A csatornát a legtöbben akkor ismerték meg, amikor megjelent rajta egy elemzés Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek arról a parlamenti felszólalásáról, amellyel a kereszténydemokrata politikus sokak szerint gyakorlatilag magára húzta a pedofilvádakat. Az elemzés hatásáról sokat elárul, hogy a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Kocsis Máté fenyegetően azt üzente: „Ezt az embert elő fogjuk keríteni.” A Fidesz narratívája szerint a Testbeszéd csatorna is annak a „titkosszolgálati” műveletnek a része, amelynek a kormány megbuktatása a célja.

Bár sokan – Kocsis Máté is – kifogásolják, hogy a Testbeszéd készítője tényként állítja be a mondandóját, ez nem igaz, hiszen felületein jól olvashatóan ott szerepel, hogy „ez a tartalom kizárólag szórakoztató és véleményközlő célt szolgál, nem minősül tudományos tényállításnak, és kizárólag az én értelmezéseimet tükrözi”. Ennek ellenére zavaró körülmény, hogy kezdettől fogva sem névvel, sem arccal nem vállalja az elemzéseit, ami megalapozhatja azt a gyanút, hogy a jövő évi választásokat befolyásoló hátsó szándékai vannak. Regisztrációi utolérhetetlenek, a YouTube-csatornájához kötődő adománygyűjtését is egy amerikai szolgáltatón keresztül bonyolítja le, amely teljes anonimitást garantál a pénzmozgás mindkét oldalán – igaz, egyelőre csupán néhány tucat támogatója van. És az e-mail-címeire küldött levelekre sem válaszol, legalábbis a HVG tapasztalatai szerint.

A kormányzati befenyítés utáni első videójában a tartalomgyártó magyarázkodásba fogott, miután megköszönte követőinek a biztató és együttérző szavakat. „Bár továbbra sem érzem magamat teljesen biztonságban, de folytatom” – mondta, és azzal folytatta, hogy miért nem szereti elemezni a Tisza Párt elnökének, Magyar Péternek a testbeszédét. A válasz prózai: Magyar testbeszéde kifürkészhetetlen számára, és néhány percben ezt próbálta alátámasztani. A Testbeszéd narrátora másnap – talán a kiegyensúlyozottság jegyében – Orbán Viktor kormányfő egy friss videóját is górcső alá vette, ám ezeknek az újabb tartalmaknak messze nem olyan a terjedési sebességük, mint a feltűnést okozó Semjén-videóé.

A HVG által megkérdezett kommunikációs szakemberek és pszichológusok egymásnak ellentmondó véleménnyel voltak arról, hogy mennyire megalapozottak a Testbeszéd csatornák állításai. Egyikük Bíró Nóra kommunikációs szakember, akinek neve az üzleti életben is jól ismert, és aki elsősorban a legnagyobb márkák értékesítőit fejleszti a nonverbális kommunikáció területén. Mint mondja, a testbeszéd tudatos használata az eladási eredményekben is közvetlenül érzékelhető. Az ő figyelmét is felkeltették a Testbeszéd videói, de számára nem voltak elég megalapozottak; úgy látja, a megállapítások nem tükröznek kellő szakmai mélységet. Olyan például eleve nem létezik, hogy a hazugságnak vagy a szándékos megtévesztésnek egyértelmű jelei lennének. A komfort- vagy diszkomfortérzésnek lehetnek jelei, és ha a diszkomfort motívumai látszanak, akkor lehet, hogy az illető zavarban van.

Egyszer sem hangzik el az a szakszó – állapítja meg Bíró Nóra –, ami az alapvonal, az amerikai szakirodalomban baseline néven ismert, és azt jelenti, hogy először azt vizsgálják, miként kommunikál az illető normál, nem stresszes helyzetben. Ha valaki például gyakran megérinti az orrát, ez a mozdulat önmagában nem utal hazugságra egy vizsgált szituációban.

A kontextus kiemelten fontos, a testbeszéd jeleit sosem szabad kiragadni. Egy politikus egy szerepléséről – mint amilyen például Semjén Zsolt parlamenti felszólalása, amikor kijelentette, hogy „soha semmilyen bűnös viszonyom nem volt” – több, különböző helyzetekben felvett videó, vagyis az alapvonal ismerete nélkül nem adhat megalapozott következtetést a hazugság mértékéről. A baseline hiányában a megfigyelések félrevezetőek lehetnek, ezért a szakember mindig az alaphelyzetből kiindulva elemzi a váratlan, stresszes szituációk jeleit.

Bíró Nóra hangsúlyozza, hogy az emberi gesztusok bizonyos része univerzális. Már a magzati fejlődés során kialakulnak olyan mimikai mintázatok, amelyek egyetemesek, ugyanakkor kulturális különbségek is megfigyelhetők az olaszok szélesebb gesztusaitól kezdve az ázsiaiakra jellemző, testhez simuló kartartásig. Ezek az egyetemes jelek a mikrogesztusokban is megmutatkoznak: a másodperc egytizenketted része alatt futnak át az arcon, és a legapróbb érzelmi reakciót is tükrözhetik. Egy kisbabán például jól látszik az undor, amikor nem kívánja elfogadni a felé nyújtott kanálon lévő falatot.

Hazugság közben az emberi elme bonyolult feladatot hajt végre: egyszerre kell emlékezni az igazságra, kitalálni egy hamis narratívát, és közben reagálni a környezet észleléseire. Tudat alatt a test azonnal reagál a hazugság miatti következményekre, amit gyakran autonóm idegrendszeri jelek – fokozott pislogás, ritmikus lábmozgás, önnyugtató kézmozdulatok – is tükröznek.

Bíró Nóra vitatja azokat az állításokat, amelyek kétségbe vonják a testbeszéd elemzésének tudományos alaposságát. Szerinte a testbeszéd elemzése tudományos megközelítést igényel, és nem csupán szubjektív megfigyeléseken alapul; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy önmagában nem lehet százszázalékos bizonyossággal megállapítani, ha valaki hazudik. Mint mondja, az amerikai FBI és a magyar rendőrség is alkalmazza ezt a módszert, mert hatékonyan támogatja a munkájukat, de nem ad abszolút eredményt, ahogyan a poligráfos vizsgálat sem. Ha a szavak és a tettek között nincs meg az összhang, az jelezhet hazugságot, de a megfigyelés önmagában nem nyújt végső bizonyítékot.

Bíró Nóra azt is vitatja, hogy Magyar Péter nonverbális megnyilvánulásait ne lehetne elemezni. Igaz, hogy az esetek többségében Magyar Péter – akárcsak a legtöbb politikus – kontrollált testbeszédet mutat, váratlan helyzetekben azonban még az is árulkodóvá válik. Például az ATV-ben Rónai Egonnal történt incidens során az ellenzéki politikus testbeszéde egyértelmű stresszreakciókat mutatott: a jobb lábszár enyhe ritmikus mozgása, fokozott pislogási gyakoriság, valamint árulkodó kéztartások és önnyugtató gesztusok, amelyek tipikus autonóm idegrendszeri válaszok a stresszre, a belső feszültségre és a kognitív terhelésre. ¬ Szabó Yvette