Drónok és rakéták esője
Donald Trump amerikai elnök hétfőn bejelentette, döntött arról, hogy az USA elad nagy hatótávolságú Tomahawk manőverező robotrepülőket több NATO-tagállamnak, amelyek ezeket a fegyvereket továbbadhatják Ukrajnának. Bár az elnöki megfogalmazás nem volt teljesen egyértelmű, korábbi hasonló nyilatkozatai alapján úgy tűnik, a Fehér Ház ura egyre inkább feladja béketeremtési erőfeszítéseit. Az is erre utal, hogy a múlt héten kijelentette: Ukrajna akár meg is nyerheti a „papírtigris” Oroszország elleni háborút. Moszkvában közölték, ha Washington – még ha közvetítőkön keresztül is – Tomahawkokat juttat Kijevnek, akkor ismét mélypontra zuhannak a kétoldalú kapcsolatok. Míg a robotrepülők ügye újabb vitát szülhet, a Kreml üdvözölte azt, hogy Trump jó ötletnek minősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatát, miszerint hosszabbítsák meg egy évvel a stratégiai nukleáris fegyvereket korlátozó Új START megállapodás hatályát. Moszkva szerint ez lehetőséget ad az orosz–amerikai párbeszéd kibővítésére.
Az ukrajnai háború frontjain folytatódik a drónháború, mindkét fél elsősorban az ellenség energetikai rendszerét támadja. Ukrajna ismételt akciót hajtott végre a néhány nappal ezelőtt újra megnyitott, Szentpétervárhoz közeli óriás olajfinomító ellen. Ugyancsak találat ért egy Ukrajnától kétezer kilométerre, a szibériai Tyumen közelében levő olajipari telepet. Kijevi becslések szerint az orosz kőolaj-finomítási kapacitás már negyven százalékkal zuhant, mert a 38 ezzel foglalkozó létesítmény közül augusztus óta 16-ot ért támadás. Az egyre gyakoribb és sikeresebb ukrán drónakciókra Moszkva a cenzúra szigorításával válaszolt. Az új szabályok értelmében súlyos büntetés vár azokra, akik videókat tesznek közzé a közösségi oldalakon a pilóta nélküli eszközök által végzett pusztításról.
Oroszország is támadja az ukrán hálózatot, de több rakéta célt tévesztett, egy kórház, illetve Szumi közelében egy személyvonat is találatot kapott. A washingtoni Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) becslései szerint szeptemberben a kelet-ukrajnai frontokon jelentősen lelassult az egyébként sem gyors orosz előrenyomulás. Míg márciustól kezdődően havonta mintegy 500–1000 négyzetkilométerrel nőtt az oroszok kezén levő terület nagysága, a múlt hónapban alig változtak a frontvonalak. Kijevben azt állítják, az ukrán hadsereg több települést visszafoglalt Dnyipropetrovszk megyében, ahova az orosz erők még augusztusban törtek be. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Dick Schoof holland miniszterelnök látogatása alkalmából megtartott sajtótájékoztatón leszögezte, hogy Orbán Viktorral vagy nélküle, de Ukrajna az Európai Unió része lesz, ugyanis az ukrán polgárok ezt akarják, és biztos abban, hogy a magyarok minden esetben támogatják az országát.
