Jon Fosse: Reggel és este
Bérczes László rendező egyik legkedvesebb szerzője Jon Fosse. A norvég író Tél című darabját vitte először színre több mint tíz éve Kaposváron, és már akkor is Mészáros Sárát választotta alkotótársának. „Olyan színésznőt kerestem, aki hiperérzékeny, és meg tudja mutatni egy nő játékosságát, millió színét, aki egyszerre bohóc, hisztérika, hódító és szorongó, lágy és vibráló, kiszámíthatatlanul sokszínű” – mondta akkor a választásáról. Kettejük időtálló együttműködésének legújabb fejezete egy ősbemutató a Jurányi Házban, Fosse Reggel és este című kisregényének Bérczes-féle színpadi változata. „Hangot ad a kimondhatatlannak” – indokolta döntését 2023 októberében a Svéd Akadémia, hogy miért Fosse kapta az irodalmi Nobel-díjat. A születés és a halál – ez az élet két kimondhatatlan, felfoghatatlan alappillanata ebben a százoldalas kisregényben, amelyet A. Dobos Éva fordított. A halász főszerepére Pál Andrást, a Radnóti Színház társulatának vezető színészét (és a Pesti Magyar Színiakadémia osztályvezető tanárát) kérte a rendező. A legújabb Ördögkatlan-produkció dramaturgja (is) Kiss Móni, a zeneszerző Rozs Tamás, akit nemcsak a hangszerén, hanem a saját hangján is hallunk a halász legjobb barátjának, Peternek a szerepében. Ez a válogatott ötös fogat mintha tényleg szavak nélkül is értené egymást, felkavaró és felemelő előadást hozott létre.
Dorosz Dávid: Mindenki lelép
Y generációs politikus Dorosz Dávid, aki a NER előtti években a Fidesz és a kormánypártok közti belgák pártjának, az LMP-nek a kulcsembereként, kampánymenedzsereként lépett be a politikai életbe, majd kilépve belőle megírta generációja reprezentatív regényét. Egy össze- és szétszokott egykori diákbanda hat tagja gyűlik össze legidősebbjük negyvenedik születésnapjára egy NER-luxusos tihanyi kölcsönvillában. Ketten már rég távolba szakadtak. Egy házaspár itthon tempózik a NER mézesbödönében, egy másik házaspár szintén itthon tipródik a haza vonzásában és taszításában. Ugyanezt teszi a villában helyszínelő rendőr és a háttérben feltűnő párja. A történet mesterien szövődik. A hat plusz egy (a rendőr) szereplő váltakozva viszi a narrátor szerepét, csak egy, a markáns személyiségek között a szürke nem kap ilyen szerepet. Egy világjáró meleg videós, egy londoni marketinges, egy lapjától megfosztott tényfeltáró újságíróból lett ellenzéki aktivista, az ő párja, egy itthoni német cég jogásza. A másik házaspár: a NER-luxizás alsóbb szintjének neofitái, a NER-es nagyfőnöknek kiszolgáltatott kisfőnök és a neki jutó pénzfolyóból családot és baráti kört szervező párja. Valamennyiük háta mögött ott vannak a szülők leláncolt és leláncoló életei, tragédiái, nyomorúságai, csököttségei. Gyerekkori stresszek, végzetes sérülések, megaláztatások, abúzusok. Fővárosi főorvos családjából jön az ellenzéki aktivista, a NER-neofita, NER-macsó, NER-bunkó „nagylegény” egy nyírségi kis faluból. Egy testvérpár (köztük a NER-es nej) a rendszerváltás talajvesztett, alkoholista áldozatának gyermekei, másodgenerációs áldozatai. Mindannyiuk mögött csalódásokkal, küzdelmekkel teli évek állnak. Egymással is, magukkal is egyre élesedő csatákat vívnak a sűrűsödő alkoholgőzben. Mindannyian jóval a magyar átlagszint felett élnek, de ettől nem lesznek kisebbek az életükre, a lelkükre nehezedő terhek. Kiderül, hogy az önmagukat és a jelenkori Magyarországot a legsikeresebbnek tudó és állító NER-áldott pár élete a legtörékenyebb. Ők sodródnak a szakadék felé. A regény egyik vége NER-esen elködösített tragédia itthon, a másik vége happy end a távolban. Nincs maradás.
Mágikus kör
„Lehel Ferencet azért irigyeltem, mert a falát Czóbel Múzsa című képe díszítette. Czóbel Bélát azért irigyeltem, mert a képet ő festette, és mert sokat élt Párizsban” – Bálint Endre festőművész vallomása akár mottója is lehetne a Czóbel Béla kapcsolatai, a Nyolcak és a mecenatúra alcímű szentendrei tárlatnak. A két kor- és szaktársát is elismerően „irigylő” mester szavai a szóban forgó, 1930-ban készült aktkép melletti „eligazító” táblácskán olvashatók. A magyar festészet egyik reprezentánsa, az 1975-ben, élete alkonyán múzeumot kapott Czóbel ma reneszánszát éli. Tavaly életmű- és árverési rekordot döntött azzal, hogy a kalapács alá került Kislány ágy előtt című alkotása 340 millióért talált új tulajdonosra, idén pedig a nevét viselő kiállítóhelyen a lenyűgöző tárlat kurátora gondolta, gondolja újra a több mint kilenc évtizedet élt alkotó helyét a képzőművészet hazai és nemzetközi palettáján. A nagy ívű áttekintés kurátora, Muladi Brigitta művészettörténész a Szentendrén őrzött, jól ismert, vagy éppenséggel „frissen”, néhány éve felfedezett Czóbel-képeket bele-, vagy ha úgy tetszik, visszahelyezi eredeti közegükbe, s a meghatározó kortársak, irányzatok (többek közt a nagybányaiak, a Nyolcak, no meg a párizsiak), valamint a műgyűjtő mecénások tükrében is értelmezi az életművet. Mindeközben a Czóbelek közé illesztett Kernstok Károly-, Márffy Ödön- vagy éppenséggel a második feleség, Modok Mária-képek is új dimenziót kapnak.
Cinemira Filmfesztivál
Idén is megrendezik Budapesten a Cinemira Filmfesztivált, Magyarország egyetlen olyan filmes eseményét, amely kifejezetten gyerekeknek, fiataloknak szól. Két helyszínen várják őket: a Marczibányi Téri Művelődési Központban a kisebbeket, a Cinema City Mammut moziban pedig a kamaszokat. Közel 80 animációs és élő szereplős rövidfilm versenyez az Aranymókus-díjért. A programban szerepel többek között a Cannes-ban bemutatott, Annecy-fődíjas Arco és Michel Gondry Magyarországon nem forgalmazott filmje, a Maya, adj egy címet! Az utóbbi az Egy makulátlan elme örök ragyogását is rendező Gondrynak a kislányával, Mayával közös alkotása. Maya távol él az édesapjától, ezért a rendező arra kéri, javasoljon neki témákat. Ötletei alapján különféle animációs technikákkal készítette a filmet, amelyben a kislány mindenféle különös kalandokba keveredik. Szintén csak a Cinemirán lesz látható a Hello Frida! című francia–kanadai animációs film, amely a mexikói festő, Frida Kahlo gyerekkorát meséli el, és nem hallgatja el a gyerek Frida nehézségeit, küzdelmét a betegségével, majd a buszbalesetet, ami tovább rontott amúgy is törékeny egészségén. De végső soron mégis arról mesél, hogy nehéz sorsa ellenére Frida hogyan talált menedéket a képzelet világában, és találta meg útját a festészethez. A Cinemirán animációs rövidfilmek is lesznek olyan, a gyerekeket érintő témákról, mint az empátia fontossága (Lena farmja: tele a fészek), a testvérharc (Én jövök!), vagy az iskolai problémák (A nevem Akiko). A kamaszoknak szóló élő szereplős rövidfilmek között kiemelt téma az első szerelem (Szerelmi ügyek blokk), a kiközösítés (Az ember illata) és az iskolarendszer működése (Az osztály). Bemutatják az Oscar-díjas Nemes Jeles László Árva című új alkotását is. A vetítést megelőző találkozón ő is részt vesz, ahogy a szintén Oscar-díjas Deák Kristóf, továbbá Lakos Nóra, a Cinemira alapítója, művészeti vezetője és gyerekszereplők, akikkel a forgatásról beszélgetnek.