A makacskodás ára
Az Adria olajvezetéket működtető horvát cég, a Janaf leállította a Szerbiának szánt kőolajszállítást, miután életbe léptek a szerbiai olajipari cég, a NIS elleni amerikai szankciók. A NIS-ben 44,9 százalékkal részesedik az orosz Gazprom Nyeft, 11,3 százalékkal pedig a Gazprom, s a washingtoni büntetőintézkedés célja az, hogy az Ukrajna elleni agresszió miatt tovább korlátozzák a nemzetközi energiapiacon játszott orosz szerepet. A szállításokat október 9-én kellett volna beszüntetni, az USA végül egy hét haladékot adott, hogy a Janaf eljuttassa Szerbiába az érvényes szerződés alapján járó mennyiséget. Washington januárban jelentette be a NIS elleni szankciókat, s az orosz részesedés felszámolását kívánta elérni, ám Szerbia különféle okokra hivatkozva nem tett eleget a kérésnek. Belgrád szerint a következő hónapokban nem fenyegeti olajhiány a jelentős készleteket felhalmozó országot, ám hosszabb távon mindenképpen problémát jelent a fő szállítási irány lezárása. A szankciók életbelépése után a Mol bejelentette, hogy növeli olajszállításait Szerbiába. Közben épül egy Magyarországot és Szerbiát összekötő olajvezeték, amely, ha 2028-ban elkészül, alkalmas lehet a teljes szerb olajimport eljuttatására. Az Oroszország elleni szankciók folyamatos szigorodása miatt viszont egyelőre nem egyértelmű, hogy 2028-ban jut-e még orosz olaj csővezetéken Magyarországra.
