Listárakerültek

A Nobel-bizottság felkérésére 2006 januárjában, az utolsó pillanatban küldte el két, hivatalból hivatott irodalmár az első ajánlást az író díjazására. Az elvileg fél évszázadig titkosított szöveg eljutott a HVG-hez: „Krasznahorkai László a kortárs magyar próza egyik legjelentősebb megújítója, és talán az egyetlen igazán metafizikus ihletésű írója. »Mintha Kafka, Beckett és Thomas Bernhard társult volna egymással« – írta róla egyik német kritikusa. Első regénye, a Sátántangó 1985-ben jelent meg, s a rendkívüli kritikai elismerés és olvasói érdeklődés rögtön irodalmunk egyik alapművévé avatta. A szokatlan hangvételű történet egy olyan világlátásból született, amely még nem törte ketté a világot, s épp ettől lesz tragikus, saját egzisztenciális állapotunk és történelmi helyzetünk látlelete. A történet egyszerre létfenntartó hazugságaink leleplezése és metafizikai sóvárgásunk, becsapottságunk dokumentuma.” Ezen ajánlást olvasva egyértelmű, hogy a nevezők néhány sora már beszivárgott a Sátántangó fülszövegébe. ¬