Felszállt a fehér por
Még el sem indult a termelés a dél-koreai EcoPro debreceni katódgyárában, máris megtörtént az első üzemi baleset. Október 11-én, egy technológiai meghibásodás következtében a cég szerint 120 kilogramm lítium-hidroxid töltetből mintegy 60 kilogramm szabadult ki az egyik lítiumfogadó tölcsérből. A szivárgás egy flexibilis csőszakasznak a belső túlnyomás miatti szétrepedése nyomán következett be. További bonyodalmakat okozott, hogy a fehér portól bejelzett a tűzjelző rendszer, a belső tűzvédelmi járőrök a kamerafelvételek alapján ezt füstként azonosították, és riasztották a létesítmény tűzoltóságát, emellett a városi tűzoltóság és a katasztrófavédelem is kivonult a helyszínre. Ekkorra már sikerült megállapítani, hogy nem keletkezett tűz, a vállalat közleménye pedig itt furcsa csavart vesz: gyakorlatilag dicsekszenek azzal, hogy a külső egységek kiérkezésének idejére „a szükséges intézkedések rendelkezésre álltak, illetve megtörténtek”, és a tűzcsaphálózat is működőképesnek bizonyult.
Az EcoPro szerint a „lítium-hidroxid ebben a formában nem minősül veszélyes anyagnak”, ezért az eset nem tartozik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek megelőzésére és következményeinek csökkentésére megalkotott uniós Seveso-irányelv hatálya alá. Ugyanakkor a lítium-hidroxid biztonsági adatlapja rögzíti: a lúgos anyag belélegezve halálos, lenyelve mérgező, egyszersmind súlyos bőrégést és szemkárosodást okoz, ugyanis a por nedvességgel érintkezve erős bázist képez. Tárolása kizárólag jól lezárt tartályban lehetséges, a vegyvédelmi öltözet pedig környezettől függetlenül kötelező.
A debreceni eset ismét felhívja a figyelmet az ágazatban gyakori munkavédelmi hiányosságokra, amelyek felett a hatóságok rendre szemet hunynak, vagy nem megfelelő módon szankcionálják azokat. „Akadnak vállalatok, amelyek tisztességesen viselkednek, de rengeteg cég úgy gondolja, ezzel nem kell foglalkozni, hiszen a Magyarországra csábításuk is úgy történt, hogy ezzel nem igazán kell törődniük” – mondja a HVG-nek Székely Tamás, a VDSZ vegyipari szakszervezet elnöke. Tapasztalata szerint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos szabályozásról sok esetben nincs is tudomásuk a cégeknek, annyira hiányos a hatósági kontroll.
Külön problémát jelent az is, hogy a kormány javaslatára a vállalatok a munkavédelmi oktatást online formában, akár egy egyszerű e-mail kiküldésével is letudhatják, amellyel a felelősséget a munkavállalóra terhelhetik. A negatív következményeket tükrözi, hogy 2024-ben ugyan 2 százalékkal csökkent a munkahelyi balesetek száma, de a haláleseteké 62-ről 75-re nőtt. „Ha tudatosodna a munkavállalóban, hogy milyen veszélyekkel jár a munkája, sokkal fegyelmezettebben állna hozzá” – mondja Székely, aki szerint hosszabb távon a vegyipar megítélését is rontják ezek az esetek, amit az is súlyosbít, hogy a kormány az első perctől kezdve a titkolózást és a közvélemény kizárását preferálja ahelyett, hogy hitelesen tájékoztatná a lakosságot arról, milyen kötelezettségei vannak egy-egy vállalatnak a beruházás során. „Ez egyik esetben sem történt meg, ami csak olaj volt a tűzre” – fogalmaz a szakszervezeti vezető.
Bár az Energiaügyi Minisztérium 2024-ben bejelentette, hogy kötelezővé teszik a környezeti hatásvizsgálatot az akkumulátorgyárak létesítésekor, ez elkésett intézkedésnek bizonyult, a működés közbeni problémákat pedig egyáltalán nem orvosolja. Legutóbb, augusztus végén a kínai Semcorp szintén Debrecenben működő szeparátorfólia-üzeme csekély, 1,5 millió forintos bírságot kapott az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység miatt. A környezetvédelmi hatóság arra kötelezte a vállalatot, hogy az intézkedési terv végrehajtásáig függessze fel hét légszennyező pontforrás működését, mert a kibocsátás meghaladta az engedélyben – és a kormányrendeletben – foglalt határértékeket, amelyeket pedig a próbaüzem során is be kell tartani. A Semcorp azzal védekezett, hogy a pontforrásokat csak a mérések idején működtették, csakhogy a gyártásból kiáramló illékony szerves vegyületeket és egyes veszélyes légszennyezőket magas hőmérsékleten elégető úgynevezett RTO-utóégető megfelelő működéséhez és az emissziós határértékek eléréséhez legalább két hét folyamatos terhelésre, valamint – optimális esetben – egyéves üzemelésre van szükség, legfeljebb egyszeri megszakítással. Hogy komoly bajok vannak az ágazatban, azt az is mutatja, hogy a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a Samsung gödi gyárának összes működési típusú környezetvédelmi engedélyét, így fel kell függesztenie a tevékenységét. Az engedélyt első fokon már tavaly felfüggesztette a bíróság, azonban a gyár – a kormányhivatal hathatós segítségével – figyelmen kívül hagyta a végzést, és folytatta a termelést. ¬ Fülöp István
