Ország,város,híresember

„Azt látjuk, hogy az európaiakat megszállta a háborús hisztéria, ez a fő oka annak, hogy megállt az ukrajnai rendezési folyamat” – ezt nem Orbán Viktor mondta, hanem Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. A hasonlóság az orosz és a magyar kommunikáció között nem a véletlen műve: a Moszkvában beragadt paneleket ismételgeti a budapesti kormány. Köztük azt, hogy a november elejére beharangozott budapesti amerikai–orosz csúcstalálkozó nem maradt el, hiszen nem is volt megszabott időpontja. Attól eltekintve, hogy egy kéthetes sávban jelölték ki a csúcstalálkozó idejét, s ez várhatóan már nem teljesül, arra valóban jó esély van, hogy előbb-utóbb létrejöjjön a Trump–Putyin-csúcs. S ha Orbánt nem szeretnék a felek megalázni – márpedig miért tennék –, a helyszín vélhetően marad Budapest. Igaz, Isztambul nevében Erdogan török elnök és a belgrádi helyszín mellett kardoskodó szerb külügyminiszter is bejelentkezett a szervezésre.

Bár Donald Trump maga mondta, hogy az eredménnyel nem kecsegtető találkozóra nem akart időt pazarolni, Orbán hétfői köztévés nyilatkozata szerint ez akár három nap alatt összehozható. Szijjártó Péter persze már a találkozó bejelentésekor tudta, hogy „nagyon sokan nagyon sok mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy ez a csúcs ne történjen meg”. Orbán viszont abban bízik, hogy az amerikai elnök meggondolja magát. Jövő heti washingtoni látogatásán meg is próbálja majd Trumpot jobb belátásra bírni, egyebek mellett abban is, hogy ne vegyék olyan szigorúan az orosz olajat vásárló országokkal szembeni amerikai szankciókat (lásd Ki győz meg kit? című írásunkat a Világ rovatban).

A budapesti csúcs temetése azért sem indokolt, mert igazából csak egy eldöntendő kérdés van: békéről vagy tűzszünetről tárgyaljanak-e. Mivel utóbbiról Putyin hallani sem akar, az a célja, hogy Trumpot békecsinálóként állítsa maga mögé. Ha ez sikerül, akkor létrejöhet a budapesti találkozó. Putyin békéje persze azt jelentené, hogy amerikai jóváhagyással, nemzetközileg garantált szerződéssel véglegessé tennék az általa igényelt – s részben megszállt – területek elcsatolását. A tűzszünettel viszont befagyasztanák a jelenlegi állapotot, ami az ukránok számára nem jelentene végleges lemondást a területekről, s az Egyesült Államok és az európai országok segítségével annyira meg lehetne erősíteni az országot, hogy az oroszok ne indíthassanak ellene további területfoglaló háborút. Nem véletlen, hogy már Zelenszkij is elfogadná a tűzszünetet, ami a nyugati országoknak sem lenne ellenükre, még ha Orbán háborúpártinak is titulálja az EU-t. Pedig másfél éve még ő is arról beszélt: „Először tűzszünet kell, mindenfajta háború utáni rendezéstől függetlenül. Azt kell mondani, hogy itt és most abbahagyjuk az öldöklést, és tűzszünet van, és adunk magunknak időt, hogy megbeszéljük, milyen béketárgyalások lesznek, milyen formátumban.”

Mintha csak azt nem akarná belátni Orbán, hogy ez a megoldás egyedül az oroszok számára nem fogadható el, vagyis ők a béke, a megállapodás akadályai. Még Orbán európai barátai is támogatják Ukrajnát, s vállalható tűzszünettel szeretnék befejezni a háborút, köztük Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, akinél Orbán azt követően járt, hogy hétfőn fogadta őt az a XIV. Leó pápa, aki a minap is úgy fogalmazott: „Szívemben hordozom az ukrán nép szenvedéseit.” De még Robert Fico szlovák miniszterelnök is hajlik az uniós érvekre, az Orbán-szövetséges új cseh miniszterelnök, Andrej Babis pedig kifejezetten uniópárti ebben a kérdésben. Orbánt még az az ellentmondás sem zavarja, hogy ha szerinte az EU-nak nem osztottak lapot, a tárgyalásokon legfeljebb a „macskaasztalnál” kaphat helyet, akkor hogyan is lehetne Brüsszel a béke – és az ahhoz vezető budapesti csúcs – legfőbb akadálya. ¬ RIBA ISTVÁN