Szűkebbpátriárkánk

A bemutatók köré olyan eseményeket szervezünk, amelyek megvilágítják, mi van az egyes darabok mögött – jelentette be Gáspár Máté az Oroszország menetelése a háborúba címen vasárnap megtartott pódiumbeszélgetés előtt. A kulturális menedzser Mácsai Pált váltotta március 1-jén az Örkény Színház élén, és a művészeti igazgató Polgár Csabával közös vezetői pályázatukban erre ígéretet tettek. „Olyan felkérést kaptunk tőlük, hogy kezdjünk el gondolkodni, mi történt Magyarországon az elmúlt 25 évben; mi a témakörből a legbonyolultabbat választottuk, a magyar–orosz kapcsolatokat, mert a magyar kormány három éve olyan oroszbarát álláspontot képvisel, amelyre csak undorral és megvetéssel lehet tekinteni” – fűzte hozzá Sipos Balázs irodalmár, aki társa, Kemény Lili Az orosz barát című, négyfelvonásos, ám két részben játszott darabjának a konzulense volt. „Az foglalkoztatott, hogyan lesz egy orosz szakos bölcsészből putyinista oligarcha” – fűzte hozzá a szerző, akinek ez az első színpadi műve.

A pódiumbeszélgetésen Sz. Bíró Zoltán történész azt fejtegette, hogy Vlagyimir Putyin első tízévi, a hazai összterméket megduplázó, sikeres kormányzása miképp bicsaklott meg a 2008–2009-es pénzügyi válság után, és a stagnáláshoz közeli állapotban az elégedetlenséget érzékelve hogyan lett egyre agresszívabb – befelé és kifelé is. „Kicsavarta a médiát az oligarchák kezéből, a kormány körül koncentrálta, szisztematikusan kiirtotta a független hírközpontokat és televíziókat” – sorolta Takácsy Dorka médiakutató, milyen eszközökkel teremtett Putyin a politikáját támogató közhangulatot. Az állami televízió az ukrán frontról hazatérő katonákat hősökként mutatja be, holott egy részük bűnöző, és a szabadulás reményében állt be katonának, másik részük zsoldos, aki a nagy kereset reményében tette ugyanezt. Filmek, televíziós sorozatok, talkshow-k sulykolják, hogy hazafias kötelesség az ukrajnai beavatkozást támogatni, a szülőotthonoktól az óvodákon át az iskolákig mitizálják a harcot, a veteránokat úgy jelenítik meg a közönség előtt, hogy ők lesznek az új elit – jellemezte a mai oroszországi médiát. „Azt az orosz katonai szakirodalom is elismeri a sorok között, hogy ezt a háborút Oroszország nem képes megnyerni, de a mostani rezsim számára nincs mód a kiszállásra, a háborúnak nem lesz gyors és könnyű vége” – prognosztizálta Rácz András történész.

Kemény Lili darabjának első felvonásában egy bölcsészhallgató kínálja megfilmesítésre a vízióját, hogyan veszi át a térségben Putyin az uralmat. A másodikban már egy magyar drogcsempészt szervez be Baskíriában erőszakkal és meggyőző szózatokkal Putyin feltétlen hívének, magyarországi helytartójának. A harmadikban a Covid miatt lelassulnak az események, a negyedikben pedig a Putyin szolgálatába állt antihős lázadozó lánya szervezi meg az oligarchává lett egykori csempész elrablását, hogy nyilvánosan statuálják, így járnak a nemzet kifosztói. A többi néma csend, ezzel a hamleti mondattal lehet az akció végkifejletét, ha tetszik, a helyzet menthetetlenségét összegezni. A pódiumbeszélgetés a víziót a napi realitásokkal ellentételezte, nem kevésbé súlyos drámaisággal. A háttérbeszélgetést három további követi. Remélhetőleg ahhoz a témakörhöz is sikerül előadókat szervezni, amely azt firtatná, hogyan lehetett a putyini eszmékkel a magyarországi közgondolkodást is megfertőzni. ¬ Farkas Zoltán