Növekvő szegénység

Soha nem volt még ilyen nagy a távolság az ország leggazdagabb és legszegényebb ötöde között – derül ki a KSH friss adataiból. Tavaly a legjobban élő ötöd jövedelme 4,8-szor akkora volt, mint a legszegényebb 20 százaléké; ez az arány 2012-től mostanáig a 4,2–4,4-szeres sávban mozgott. A legkisebb (3,4-szeres) különbséget 2009-ben mérték. A középosztály közepét egy főre 2 millió 377 ezer forint éves jövedelem jelentette. Tavaly 1 millió 819 ezer magyar tartozott a szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetettek közé, nyolcezerrel több a 2023-asnál. A KSH szerint 1 millió 304 ezren élnek relatív jövedelmi szegénységben, vagyis olyan háztartásban, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el az országos mediánérték 60 százalékát, 787 ezren szenvednek súlyos deprivációtól (azaz 13 alapvető létszükségleti cikk közül legalább hetet nem engedhetnek meg maguknak), nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban pedig, ahol a 18–64 évesek a lehetséges munkaidő ötödében sem dolgoznak, 296 ezren éltek. Kevesebben lettek viszont azok, akik a szegénység két vagy három csoportjába is beletartoztak. A mélyszegénységben élők száma – ők azok, akik mindhárom csoportba belecsúsztak – a 2023. évi 139 ezerről 98 ezerre csökkent.

A legnagyobb szegénységi kockázat továbbra is az, ha valaki romának születik, és ebből a szempontból sokat romlott a helyzet: 2023-ban a romák 61,5 százaléka tartozott a szegények közé, tavaly már a 75,6 százaléka. Romlás látszik az egyedül élő nyugdíjasok között is: 33,2-ről 39,1 százalékra nőtt a szegénységi arányuk. A gyerekszegénység 22,9 százalékon stagnált. A gyerekek kapcsán újra előkerült a sok vitát kiváltó jövedelmi statisztika. Miután a tavasszal megjelentek a vádak, hogy tömegek csúsztak be éveken át pár ezer forinttal a szegénységi küszöb fölé, a KSH – állítása szerint ettől függetlenül – revíziót hajtott végre, most pedig a Válasz Online észrevette, hogy az újraszámolt adatok alapján évekig alulbecsülték a gyerekszegénységet. A 2019-es és a 2022-es arányszámot az eredeti több mint másfélszeresére, a 2020-asat pedig a duplájánál is nagyobbra emelték az új változatban. A KSH közleménye válaszul személyiségi jogi perrel fenyegette meg azokat, akik a hivatal jó hírnevét megsértik. A revízió utáni számokat közzétevő Eurostat nem jelzett szándékos manipulációt.